Hajthatatlan honatyák

Emellett a törvény előírja,hogy elsőbbséget a jogi szempontból fontosabbreferendum élvez. Ez azt jelenti, hogy az államfőmenesztésének ügyében megrendezendőreferendum elsőbbséget élvez egy törvénymegváltoztatásáról szólónépszavazással szemben – mint példáulaz egyéni választókerületes szavazásirendszer bevezetését célzó referendum.Minthogy a népszavazás kiírását atörvény az elnökválasztás, azáltalános, valamint az európai parlamentiválasztások időpontjától is függővéteszi, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök márisfelkérte Traian Bãsescu államfőt: halassza el amárciusra tervezett referendumot az egyéniválasztókerületes szavazási rendszerbevezetéséről.
A referendumtörvény mellett190 képviselő szavazott, 51 ellenszavazatot és hattartózkodást jegyeztek.
A Demokrata Pártot és aTheodor Stolojan vezette Liberális Demokrata Pártotleszámítva valamennyi alakulat támogatta ajogszabályt. Amint arról beszámoltunk, azalsóház már február elejénelfogadta a referendumtörvényt Traian Bãsescu azonbanvisszaküldte a jogszabályt a parlamentnek újraelemzésvégett. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azállamfő tisztségéből valófelfüggesztésére irányulókezdeményezése miatt a jogszabály legfontosabbtétjét akkor az képezte, hogy a referendumeredménye érvényesnek tekinthető a résztvevőkszámától függetlenül – a régijogszabály értelmében ugyanis az elnökötcsak akkor lehetett elmozdítani, ha a választásrajogosultaknak több mint a fele az urnákhoz járul.A Demokrata Párt akkor koalíciós partnereiszemére vetette, hogy az ellenzékkel szövetkeznekTraian Bãsescu leváltása érdekében.
Hasonló érvek a tegnapiszavazás eredménye után is elhangzottak, ademokraták pedig bejelentették, az Alkotmánybírósághozfordulnak a jogszabály ügyében, mivel annak egyescikkelyei szerintük az ország alaptörvényébeütköznek. Cristian Rãdulescu, a demokratákképviselőházi frakcióvezetője szerint ajogszabály korlátozza az állampolgárokazon jogát, hogy népszavazás keretébennyilvánítsanak véleményt. A demokratáknakaz Alkotmánybíróság jelenti az utolsóesélyt arra, hogy megakadályozza a törvényelfogadását, az államfő ugyanis mégegyszer nem vétózhatja meg a jogszabályt. Ígyha a taláros testület nem találjaalkotmányellenesnek a törvényt, Bãsescunak jóvákell hagynia azt.
A képviselőházi szavazásután Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök a május13-ára tervezett európai parlamenti választásokfontosságára hivatkozva felkérte az államfőt,halassza el az egyéni választókerületesszavazási rendszer bevezetéséről szólónépszavazást. Bãsescu biztosította akormányfőt, hogy támogatja az európaiparlamenti választások megrendezését azeredetileg kitűzött időpontban, annál is inkább,mivel egyik tervezett referendum dátumát sem tűztékki. Egyben leszögezte: mindkét népszavazásikezdeményezés alkotmányos, így egyik semképezheti politikai alku tárgyát. Hasonlófelszólítást intézett a kormányfőa szociáldemokratákhoz is, kérve őket, hogy azállamfő menesztéséről szólóreferendumot halasszák az EP-választások utániidőpontra. A tegnap elfogadott jogszabály értelmébenreferendumot nem lehet kiírni a választásokelőtt három hónappal, valamint ezek után 45nappal. A kormányfő felkérésére reagálvaMircea Geoanã szociáldemokrata pártelnökleszögezte: Tãriceanu érvelése a referendumelhalasztásáról nem állja meg a helyét.
A következő időszakban atervezett referendumok ügyében a döntő szerep azAlkotmánybíróságé. A talárostestületnek határoznia kell arról, hogyalkotmányellenes-e a referendumtörvény. Ez utántovábbi eldöntendő kérdés marad, hogy aBãsescu kezdeményezte népszavazásravonatkozik-e a tegnap elfogadott jogszabály. Az államfőmenesztésére irányuló kezdeményezéscsak ebben az esetben élvez elsőbbséget, a régijogszabály ugyanis nem zárja ki, hogy egyszerrelehessen két referendumot kiírni, Bãsescu pedig méga törvény elfogadása előtt elkezdte anépszavazási procedúrát.