Gyorsvasút a fővárosok között?

Az RMDSZ-es politikus beszámolójából kiderült: a Gyurcsány Ferenc magyar és Cãlin Popescu-Tãriceanu román miniszterelnök vezette küldöttség tanácskozásán ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Mint ismeretes, a budapesti Szépmûvészeti Múzeumban tartott tavalyi eseményen Tãriceanu határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc önrendelkezési receptje pedig úgy szólt: „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki\". Nemrég egyébként a magyar kormányfõ idõszerûtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. Az idei kabinetülés fõbb témakörei a fejlesztési stratégiák összehangolása, az infrastruktúra-kiépítés, a gazdaság, pénzügy, a kis- és középvállalkozások, a környezetvédelem, vidékfejlesztés, valamint a kultúra, oktatás és kisebbségvédelem terén történõ együttmûködés köré csoportosulnak. Konkrét tervek között szerepel a Budapestet Bukaresttel és Konstancával összekötõ nagysebességû vasútvonal megépítése, amelyet a két kormány uniós forrásokból kíván megvalósítani, miután Brüsszelben létezik olyan projekt, amely Párizs, Bécs és Budapest közötti nagysebességû pálya megépítésére vonatkozik. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelõkön keresztül haladó másodrangú utak javításáról. Terítékre kerül a Nagyváradot Brassóval összekötõ észak-erdélyi autópálya munkálatainak stádiuma, valamint a petei határátkelõ, Szatmárnémeti és Nagybánya között tervezett, 65 kilométeres gyorsforgalmi út megépítése is. Az utóbbi útszakasz kapcsán egyébként Tánczos Barna, a bukaresti szállításügyi minisztérium államtitkára a napokban elégedetlenségének adott hangot a magyar féllel való hiányos kommunikáció miatt. Tánczos szerint Bukarest „egyre nehezebben érti meg magát\" a magyar hatóságokkal az infrastruktúra-hálózat bõvítésének összehangolása terén, holott mihamarabb le kellene szögezni, milyen pontokon kapcsolhatók rá a Romániában épülõ sztrádák és gyorsforgalmi utak a magyarországi útszakaszokra.

Cseke Attila kormányfõtitkár-helyettes a csütörtöki sajtótájékoztatón jelezte: Bukarest reméli, hogy a kormányülés alkalmából a román állampolgárok elõtt jelenleg megnyitott 254 szakmán kívül újabb szakmákat illetõen oldják fel a magyarországi munkaerõ-piaci korlátozásokat. Az RMDSZ-es politikus elmondta: az Együtt Európáért mottó jegyében tartandó kormányülés helyszínéül azért választották Nagyszebent, mert a szászok által alapított város idén Európa kulturális fõvárosa címet viseli, ezért a helyszín méltó keretet biztosít az európai szellemiség jegyében zajló esemény megrendezésére.