Frunda: csak titoktartást vállaltam

Egyetlen kötelezvényt (angajament), egyetlen jelentést (nota informativã) sem írtam soha senkiről – jelentette ki az intézményből való távozásakor a szenátor. Lapunknak nyilatkozva azt is sérelmezte, hogy Besúgó volt Frunda György? címen számoltunk be a hétvégén a sajtóban megszellőztetett gyanúról. Frunda elmondta, öt dossziét tettek elébe a CNSAS-nál, ezek közül három a Szekuritáté róla készített feljegyzéseit tartalmazta, kettő pedig a beszervezési kísérletekről tanúskodó hálózati dosszié volt.
Az utóbbiak egyikében szerepelt az a nyilatkozat, melyben a szenátor titoktartást vállalt. A Krónikának elmondta, megírásakor tulajdonképpen azt vállalta, hogy nem beszél a sikertelen beszervezési kísérletéről. Ez a kísérlet a szenátor visszaemlékezése szerint valamikor a nyolcvanas évek elején történt. Ekkor azért hívatták a Szekuritátéra, mert a hatóságok tudomására jutott, hogy lakásán egy külföldi személyt látott vendégül. Megemlítette, amiatt lehetett szálka a kommunista hatalom szemében, mert fiatal ügyvédként túlságosan lelkiismeretesen védte a Jehova tanúi bíróság elé állított tagjait, illetve azokat, akik az akkori törvényeket megszegve elvetették magzatukat.
Frunda elmondta, ő csak egy beszervezési kísérletről tud. Azután kérték a titoktartási nyilatkozatot, ami után írásba adta, hogy elutasítja az együttműködést. Ez utóbbi nyilatkozat azonban hiányzik a dossziéjából. Frunda elismerte, tartott attól, hogy esetleg rá nézve terhelő hamisított dokumentumokat is talál az irattartókban, ilyenekkel azonban nem szembesült. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a politikusok hírbehozása tulajdonképpen RMDSZ-ellenes művelet, hiszen a gyanúba kevert 29 név közül kilencen a szövetség politikusai, és valamennyien áldozatai, nem pedig kollaboránsai voltak a Szekuritáténak.
A megfigyelési dossziékkal kapcsolatban Frunda György elmondta, azok némelyike vaskos, másika vékonyabb. Részben élete különböző szakaszaiban készített anyagot tartalmazzák, de vannak átfedések is. Egyetlen iratgyűjtőben találta például a lehallgatott telefonbeszélgetéseinek az anyagát. A magyar és angol nyelven folytatott beszélgetéseket román fordításban olvashatta.
Frunda György magyarázatot adott arra a felvetésünkre is, hogy a közhiedelem szerint a nyolcvanas években csak azok kaptak nyugati turistaútra útlevelet, akik előzőleg alkut kötöttek a politikai rendőrséggel. A politikus elmondta, az ENSZ hivatalából közvetítettek annak érdekében, hogy a diktatúra utolsó évtizedében az Amerikai Egyesült Államokba utazhasson. Kétszer is elutasították az útlevélkérését, amikor az amerikai meghívó fél az ENSZ-nél dolgozó egyik ismerőse segítségét kérte. „Nem telt el egy hét, és megkaptam az útlevelet – idézte fel a történteket a szenátor. – Amikor visszajöttem, az akkori szabályoknak megfelelően nyilatkozatot kellett adnom arról, hogy kikkel találkoztam, és beszéltek-e Románia ellen. Én azt írtam, hogy a jelenlétemben Romániáról egyáltalán nem esett szó”.

Traian Bãsescu az újabb célpont
Az átvilágítási láz egyébként, úgy tűnik, senkit nem kímél: a vádak legújabb célpontja éppen Traian Bãsescu államfő. „Traian Bãsescu együttműködött a Szekuritátéval” – jelentette ki tegnap Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, akiről korábban közölte már a CNSAS, hogy Felix fedőnéven jelentéseket küldött a volt titkosszolgálatnak. Voiculescu felkérte az államfőt, hozza nyilvánosságra dossziéját, majd a Demokrata Pártot vádolta azzal, hogy állampárt módjára viselkedik, és újból kilátásba helyezte, hogy a konzervatívok kilépnek a kormányból. Ugyancsak Bãsescut támadta tegnap Sorin Oprescu szociáldemokrata szenátor, aki kijelentette, hogy a most zajló átvilágítási folyamat a Cotroceni-palotából irányított kampány, amelyet az államfő ürügyként használ fel rejtett céljai elérésére.
Eközben a CNSAS válaszolt Emil Constantinescu volt államfő tavaly benyújtott kérésére, miszerint világítsák át Bãsescut: a tanács szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölte, eddig nem talált olyan dokumentumokat, amelyek igazolnák, hogy az államfő együttműködött a Szekuritátéval.

Újabb meglepetések a láthatáron?
Ioan Talpeº független szenátor, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója újabb meglepetéseket jósolt az átvilágítási folyamatban. Szerinte az összes román kormányban voltak magas beosztású politikusok, akik együttműködtek a Szekuritátéval, sőt 1989 után is folytatták tevékenységüket a hírszerző szolgálatoknál. A CNSAS tagjai ugyanakkor bejelentették: újabb négy politikusdossziét vesznek át a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE).

Új szabályok a CNSAS-nél
Ezentúl a CNSAS kollégiuma tagjainak titokban kell szavazniuk egy-egy kérdéses ügyben, és nem tartózkodhatnak majd a voksolásnál – jelentette be tegnap Cazimir Ionescu, az átvilágítótanács szóvivője. A szabálymódosítást Constantin Ticu Dumitrescu kérésére fogadták el, aki azzal érvelt, hogy a tartózkodások miatt a kollégium által kiállított határozat egyes esetekben téves. Ticu Dumitrescu elsősorban a Rãzvan Theodorescu volt művelődésügyi miniszter ügyében hozott felmentő ítéletre utalt.

Vihar a liberálisoknál
Kisebb vihart okozott a liberális pártban, hogy az alakulat megvonta bizalmát Mona Muscã volt művelődésügyi minisztertől, aki beismerte, hogy jelentéseket írt a Szekuritáténak. Theodor Stolojan elnöki tanácsadó, a liberálisok volt elnöke szerint (aki Muscával együtt gyakran bírálta az alakulat jelenlegi vezetőségét) tévedés volt a képviselőtől megvonni a bizalmat. „Ezt a lépést csakis gyűlöletből vagy irigységből tették” – fejtette ki Stolojan. Puiu Haºotti, a liberálisok alelnöke erre azt válaszolta: aki a besúgókat védi, maga is besúgó vagy szekus volt. Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök bejelentette: módosítani kell a CNSAS működését szabályozó törvényt oly módon, hogy a besúgók ne hivatkozhassanak arra, hogy nemzetbiztonsági okok miatt, vagy pedig hazafiasságból írtak jelentéseket a volt titkosszolgálatnak. Krónika