Frankofónia forgalmi dugókkal, bombariadóval és szabadnapokkal

A hatóságok rendkívüli intézkedésekkel próbálták tökéletessé tenni a rendezvényt, a hiányosságok azonban máris felszínre bukkantak. A bukarestiek hatalmas bosszúságára ugyanis a fővárost szinte teljesen megbénítja a csúcstalálkozó: Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök már korábban figyelmeztette a lakosokat, hogy az útlezárások miatt pokoli lesz a közlekedés. A parlament székháza körül csak a hivatalos gépkocsisor számára biztosítanak közlekedési sávokat, valamint lezárják a forgalom legfőbb ütőereinek számító sugárutakat a hétköznapi forgalom előtt. A fővárosiaknak az a része, amely megfontolta a kormányfői tanácsot, a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága miatt bosszankodhatott, azokat a bukarestieket pedig, akik a Parlament közelében laknak, a rendőrök ellenőrzés végett tartották fenn. A hatóságok úgy próbálták enyhíteni a lakosság bosszúságát, hogy a csúcstalálkozó idejére háromnapos szabadságot kaptak a közalkalmazottak: ezt igyekezett kihasználni a bukarestiek egy része, máris nyakába véve a világot, és kirándulni indult. Bukarestben szünetel az iskolai oktatás, nem dolgoznak a közhivatalokban és a parlamentben sem. A bukaresti lakosoknak azonban az is jó hírt jelentett, hogy tegnapra virradóra a főváros főbb utcáiról a hatóságok összeszedték a koldusokat, hajléktalanokat, prostituáltakat, a sugárutak jelentős részét újraaszfaltozták. Az örömöt csupán az árnyékolta be, hogy a felújított utaktól kis távolságra hatalmas szemétkupacok maradtak, a mellékutcákon pedig továbbra is óriási lyukak tátonganak. A szervezőknek további fejtörést okozott egy bombariadó, illetve az, hogy a fővárosi önkormányzat által a vendégek szállítására bérelt egyik mikrobusz vezetője ittas volt. A parlament épületétől alig húsz méterre fedeztek fel a csendőrök két elhagyott táskát, emiatt riasztották a tűzszerészeket. Diplomáciai botrányt okozott az is, hogy Traian Bãsescu nem küldött meghívót a Szíria-barát politikája miatt a nyugati országok által kirekesztett Émile Lahoud libanoni elnöknek, hanem csak Fuád Szinjóra miniszterelnöknek. Emiatt Libanon még nem döntötte el, ki képviseli az országot a csúcstalálkozón. Míg a közalkalmazottak a szabadnapokat élvezik, az orvosoknak, illetve a mentőszolgálat embereinek máris dolguk akadt: a kongói nagykövetet például kórházba szállították, további négy vendég pedig ugyancsak orvosi ellátásra szorult. Minthogy a szervezők csak a csúcs befejezése után hajlandók közzétenni, mennyibe került az állami költségvetésnek a rendezvény, a bukaresti sajtó máris becslésekbe kezdett. Így például több mint 700 ezer euróba került, hogy a parlament épületét a csúcstalálkozó igényeihez „csinosítsák”. Csúcstalálkozó a francia nyelv védelméért A Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) 63 államot tömörít, ebből tízen megfigyelői státussal rendelkeznek. A tagállamok közül 29 államban hivatalos nyelvként használják a franciát, a többiben pedig „együtt él” az angollal, az arabbal, a spanyollal vagy a portugállal. A tagállamokban összesen 710 millió ember él, míg a világon 175 millió személy francia ajkú. Ez az országcsoport Franciaországot, valamint a világnak azokat az államait, közösségeit tömöríti, ahol a korábbi gyarmati függés vagy a kulturális kapcsolatok folytán franciául (is) beszélnek. E mostani találkozó célja ugyanaz, mint a korábbiaké: védelmezni a francia nyelvet az angol mind szélesebb körű terjedésével szemben, s egyben elősegíteni a világ térségeinek egymáshoz való közeledését. A frankofón közösség létrehozásának gondolata 1980-ban fogalmazódott meg, az első csúcstalálkozót 1986-ban, a Párizs melletti versailles-i palotában rendezték meg.