
Nicolae Ciucă, Klaus Iohannis és Florence Parly a Mihail Kogălniceanu légi támaszponton
Fotó: Gov.ro
Az ukrajnai orosz invázió visszahozta a háborút Európába – nyilatkozta vasárnap a francia védelmi miniszter a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton tett látogatása alkalmával.
2022. március 06., 17:542022. március 06., 17:54
2022. március 06., 18:082022. március 06., 18:08
Florence Parly rámutatott, néhány héttel ezelőtt a legtöbb ember elképzelni sem tudta, hogy ez megtörténhet, ma azonban háború dúl Ukrajnában, Románia és Európa kapujában.
aki – tette hozzá a francia miniszter – miután hazudott a világnak a diplomáciai megoldáskeresést mímelve, megszegte Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait, és a háború eszközeit, az erőszakot alkalmazza a szuverén ukrán néppel szemben, „amely csak békére vágyik Európában”.
A miniszter méltatta Romániának az ukrán menekültekhez való viszonyulását, a menekülthullám kezelésére tett erőfeszítéseket.
– fogalmazott az Agerpres szerint. „Ma Ukrajna a szabadságáért küzd, Európa pedig támogatja az ukrán népet” – nyomatékosította. A miniszter emlékeztetett, a NATO Románia területén létrehozandó állandó harccsoportjának francia parancsnoksága lesz, meglátása szerint ez is bizonyítja Franciaország elkötelezettségét a keleti szárny megerősítése mellett.
„A NATO nem fenyegeti Oroszországot, Európa nem fenyegeti Oroszországot. Senki sem fenyegeti Oroszországot. De kötelességünk megmutatni Oroszországnak, hogy amikor szövetségeseink védelméről van szó, egységünk törhetetlen” – fogalmazott.
Március 1-jén 235 francia katona érkezett a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra Vincent Minguet ezredes vezetésével, csatlakozva ahhoz a 40 társukhoz, akik korábban érkeztek az országba. Franciaország a NATO reagáló erőinek részét képező összesen 500, Belgium 300 katonával járul hozzá a keleti szárny megerősítéséhez.
Nicolae Ciucă miniszterelnök beszédében a miniszterelnök elítélte a számtalan emberéletet követelő és sok szenvedést okozó ukrajnai orosz inváziót. Leszögezte, az orosz agresszió nyomán a NATO története során először aktiválta gyorsreagálású hadereje egy részét.
A kormányfő megköszönte Florence Parlynak, hogy Franciaország Románia mellett áll a jelenlegi nehéz helyzetben. Mint kiemelte, a NATO reagáló erőinek részét képező 500 francia katona érkezett Romániába, akikhez további 300 belga katona csatlakozik majd. Emellett csaknem kétezer amerikai katona állomásozik a Mihail Kogălniceanu támaszponton. Ami a légierőt illteti, Romániában immár 22 szövetséges repülő teljesít járőrszolgálatot: nyolc olasz és hat német Eurofighter Typhoon, a Duna mellett található közeli Borcea támaszponton pedig nyolc amerikai F-16-os segíti a román légtér folyamatos védelmét – sorolta a román miniszterelnök.
Az egyikünk ellen intézett támadás mindannyiunk elleni támadásnak minősül. A washingtoni szerződés 5. cikke iránti elkötelezettségünk vasszigorú. Egységesen kiállunk valamennyi szövetségesünk védelme mellett. A szabadság mindig győzedelmeskedik az elnyomás felett” – zárta beszédét Nicolae Ciucă.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió alapjaiban megrengette Európa, a transzatlanti térség és a világ biztonsági helyzetét, amire a nemzetközi közösség „egységes és gyors” választ adott – jelentette ki vasárnap Klaus Iohannis államfő. Arról is említést tett, hogy Románia a bruttó hazai termék 2,5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 2 százalékról.
Az elnök hangsúlyozta, a szövetséges katonák romániai jelenléte „a kohézió és az egység legkonkrétabb kifejeződése”. „Az a tény, hogy önök itt vannak, még nagyobb bizalommal tölti el a románokat, hogy az elkövetkező időszak fejleményeitől függetlenül Románia olyan biztonsági és védelmi garanciákkal rendelkezik, mint még soha a történelem során” – fogalmazott Iohannis a külföldi katonák előtt mondott beszédében.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
szóljon hozzá!