Félig nyitott magyar kapuk

Mint Simon Gábor, a bizottság szocialista párti (MSZP) elnöke rámutatott: ha teljes munkavállalási szabadságot biztosítanának, két évig nem lehetne szigorítani a munkaerőpiaci szabályozásokat. Ezért először csak bizonyos szakmáknál célszerű lehetővé tenni a könnyebb munkavállalást, illetve rendszeres értékelés alapján dönteni a későbbi könnyítésekről. A szintén javasolt, a külföldi állampolgárok munkavállalását követő regisztrációs rendszer alapján félévente értékelhető lenne, hogy ez okozott-e munkaerőpiaci feszültséget. Ha pedig nem, akkor további könnyítések lehetségesek.

Prága nyit, Párizs korlátoz
Hétvégén egyébként a cseh kormány úgy döntött: szabad munkavállalást biztosít a román és bolgár állampolgárok számára. Munkaerőpiacának megvédése érdekében Prága kidolgozott egy stratégiát, amelyet szükség esetén alkalmazhatnak – jelentette be Mirek Topolánek miniszterelnök. A több mint tízmillió lakosú Csehországban jelenleg 100 ezer betöltetlen állás van, jóllehet 440 ezer személy munkanélküli.
Eközben Catherine Colonna francia Európa-ügyi miniszter bukaresti és szófiai látogatása során bejelentette, hogy Franciaország megnyitja munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt, ám ez „fokozott és korlátozott” nyitás lesz. (A 2004-ben csatlakozott tíz új tagállamnak 2006. május 1-jéig kellett várni ahhoz, hogy Franciaország a leginkább munkaerőhiánnyal küzdő hét szektor 61 munkakörében megnyissa munkavállalóik előtt munkaerőpiacát.) A Le Figaro francia napilap Párizs döntését a román és bolgár kormányzat iránt tanúsított bizalom jeleként értékelte.

Váltakozó európai „vendégszeretet”
A két évvel ezelőtt az Európai Unióba belépő tíz állam közül Szlovákia, Lengyelország és Litvánia már korábban bejelentette, hogy azonnal teljesen szabad munkavállalást biztosít román és bolgár állampolgároknak. Indoklásuk szerint a következetes magatartás miatt határoznak így, mert a tíz korábbi új belépő is erőteljesen nehezményezte a régi tagállamok munkaerőpiaci korlátozását. Finnország szintén hivatalosan jelezte, hogy szabad munkavállalást biztosít a két új tagország állampolgárainak.
Belgium, Dánia és Hollandia valószínűleg két évre korlátozza a munkaerőpiacot, de erről még nincs hivatalos bejelentés. A román és bolgár munkavállalók fő célországaként szereplő Spanyolország már hivatalosan bejelentette, hogy két évre zárva tartja munkaerőpiacát, ugyanígy határozott Ausztria és Németország is. Portugália valószínűleg csatlakozik ehhez a szabályozáshoz. A másik célország, Olaszország viszont nem hivatalosan, de teljesen szabad munkavállalást ígért.
Az Egyesült Királyság és Írország már a Magyarországgal együtt belépő országok állampolgárainak is azonnal teljes munkavállalási szabadságot biztosított, most viszont ezt nem vállalják és kétoldalú egyezmény alapján bizonyos kvóták szerint kívánnak munkavállalási lehetőséget nyújtani a két új belépőnek. Görögország ugyancsak hasonló, kétoldalú megállapodások alapján kívánja rendezni ezt a kérdést. A tagországoknak egyébként január 15-éig kell bejelenteni munkaerőpiacuk szabályozásáról szóló döntésüket az Európai Bizottságnak.
A rendszerváltás óta a román munkavállalók elsősorban Olaszországba és Spanyolországba igyekeztek. Magyarországon 90 ezren, Németországban 75 ezren, Franciaországban pedig 60 ezren kértek munkavállalási engedélyt.