2007. október 12., 00:002007. október 12., 00:00
A tudósítás szerint „a romák visszatérése a nagybecskereki községbe (a városon kívül több környékbeli települést is magában foglaló sajátos szerb közigazgatási egység) egyre fokozódik, ezért október elseje óta a községháza egyik irodájában jogi tanácsot kaphatnak ügyes-bajos dolgaikra mind a visszatérők, mind azok, akik itthon maradtak”.
A nagybecskereki községben a 2002-es népszámlálás adatai szerint 13 ezer roma nemzetiségű polgár élt, Közép-Bánságban pedig több mint húszezer roma él. Ezért nem véletlen, hogy a nyugati országokból visszatérők egy része e várost választja új lakhelyéül – írta az újság. A lapban megjelent az egyik délvidéki magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének, Rácz Szabó Lászlónak a közleménye is, amely szerint a megnyugtató belgrádi nyilatkozatok ellenére „igazunk volt, amikor azt állítottuk, hogy valójában erőszakos betelepítés folyik. Az első 50 ezer ember már szeptember végén megérkezett. További 100 ezer pedig 2009-ig várható” – áll a pártelnöki nyilatkozatban.
Az egyre sűrűsödő nyilatkozatdömping kiváltó oka az a múlt hónapban aláírt s jövő év január 1-jén életbe lépő EU–szerb vízumegyezmény, amelynek egyik feltétele volt, hogy Belgrád vállalja: visszafogadja mindazokat az illegálisan az EU területén tartózkodókat, akik Szerbiából vagy rajta keresztül kerültek oda. Hogy hányan vannak, arról senki nem rendelkezik pontos adatokkal – belgrádi tisztviselők pár ezer személyről beszélnek, a szerb sajtóban megjelenő becslések 60–150 ezerre teszik a számukat, s a felső határértékről beszélnek állandóan a vajdasági magyar politikusok is. A leglényegesebb sajátsága megnyilatkozásaiknak az, hogy szerintük ez a – főleg Koszovóból elmenekült, életüket eddig Nyugat-Európában tengető romákból meg szerbekből álló – menekültáradat a Vajdaságra fog zúdulni.
MTI
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.