Éretlen esélyegyenlőség

Matekovics Mihályt, az oktatási minisztérium kisebbségügyi igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok tegnaptól kezdhettek dolgozni. „Ez a legtöbb, amit felvállalhattunk, hiszen közel tízezer tételt kell lefordítani, ráadásul vannak olyan tantárgyak, amelyeket országszerte mindössze két tanár tanít” – fejtette ki a Krónikának Matekovics.  
A nyári vizsgákra vonatkozó módszertani szabályozást az oktatási minisztérium 2006. augusztus 31-én elfogadott rendelete szabályozza.
Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. Amint azt a Krónikának kifejtette, a korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a román társaik. „A diákok készülhetnek az érettségire anélkül is, hogy pontosan ismernék a tételeket, ezek hiánya azonban hátrányos helyzetbe hozza őket a román tanulókkal szemben” – vélekedett az RMPSZ elnöke. Fehérvári Ilona, a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi Iskolaközpont kémia szakos tanárnője kifejtette: ha egy pedagógus már most el akarja kezdeni tanítványaival a tesztek megoldását, először fordítania kell, hiszen a magyar anyanyelvű diák nem ismeri a szaknyelvet – különösen a reáltudományok területén. A kisebbségi nyelven oktató tanárnak több időt és munkát kell fordítania az érettségire való felkészülésben, mint román kollégája – magyarázta Fehérvári Ilona.
Hasonlóan vélekedik Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke is. A Krónikának nyilatkozva Asztalos elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen elmarasztalható, hiszen a kisebbségi nyelveken tanuló diákok és pedagógusok hátrányos helyzetbe kerülnek a románokkal szemben. Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell bírságolnia a tanügy-minisztériumot. „Felkérjük a tárcát, hogy sürgesse meg a tételek lefordítását” – mondta a CNCD elnöke, aki szerint az eljárást jobban elő kellett volna készíteni, és erre odafigyelhettek volna a szaktárca magyar tisztségviselői is.

Jövőre minden másképp lesz?

Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte, hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Lakatos szerint ugyanis a tanár segítségével a diákok le tudják fordítani a tételeket, és nekiláthatnak a kidolgozásukhoz. „Jövőre megpróbáljuk elérni, hogy idejében elkészüljenek a fordítások, és a kisebbségi nyelven tanuló diákok a románokkal egyszerre jussanak a tételekhez” – tette hozzá Lakatos. Sógor Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor.

Kreativitás helyett memorizálás

Az írásbeli tételek közzététele premiernek számít Romániában, mivel eddig csak a szóbeli tételeket hozták nyilvánosságra. Újdonságnak számít az is, hogy a reáltantárgyak esetében a szaktárca a tételek megoldásait is nyilvánosságra hozza. VValamennyi tantárgy esetében 100 tételvariáns létezik, ezek közül a vizsga napján sorsolják ki a vizsgatételt. Mihail Hãrdãu oktatásügyi miniszter azzal indokolta a változtatást, hogy ezáltal megszűnik a tételek kiszivárogtatásának veszélye.
Jóllehet nagyjából mindenki egyetért azzal, hogy csökken a csalás veszélye, számos pedagógus kifogásolja a tételek közzétételét. Lászlófy Pál RMPSZ-elnök például antipedagógusnak nevezte a módszert, mivel szerinte az érettségi és kisérettségi vizsgákat memóriatesztté silányítja, ahelyett, hogy a tanulók készségeit, kreativitását, elemző és szintetizáló képességét mérnék fel. Több pedagógussal egybehangzóan Fehérvári Ilona tanárnő is attól tart, hogy felesleges stressznek teszik ki a diákokat. „Mivel az összes variánst lehetetlen bemagolni, egy lelkiismeretes diákot mindenféleképpen zavarni fog, hogy nem tudja százszázalékosan a vizsgaanyagot” – jegyezte meg a pedagógus. Több pedagógus szerint a humán tantárgyak esetében is az a veszély áll fenn, hogy többoldalas elemzéseket fognak szó szerint megtanulni a tanulók.
Úgy tűnik, a szülők sincsenek elragadtatva a módszertől. Mihaela Gunã, a szülői szövetségek országos tömbjének elnöke például a Gândul című napilapnak adott nyilatkozatában azt kifogásolja, hogy a megfelelés kényszere miatt a gyerekek túlhajszolhatják magukat.