Elutasítják Băsescu javaslatát

A kormányzó liberálisok (PNL), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a konzervatívok (PC) politikusainak egybehangzó véleménye szerint az államfő kijelentései veszélyesek, nem méltóak egy elnökhöz, ráadásul nacionalista megnyilvánulásokat gerjeszthetnek.

Lucian Bolcaş, a PRM alelnöke viszszataszítónak minősítette azt a gondolatot, hogy Romániában idegen nyelvként kezeljék az állam hivatalos nyelvét. Lia Olguţa Vasilescu, a képviselőház tanügyi bizottságának nagy-romániás elnöke úgy látja: Băsescunak inkább amellett kellene síkraszállnia, hogy a romániai magyar diákok minél jobban megtanulják az állam hivatalos nyelvét.

Jóval keményebben bírálta a javaslatot Dan Voiculescu, a PC elnöke, aki szerint Traian Băsescu hosszúra nyúlt Kovászna és Hargita megyei látogatásának tulajdonképpeni célja az, hogy érzékeltesse: az ott elő magyarok diszkrimináció áldozatai. „Ha a román nyelvet idegenként kezelik, idővel azzá is válik. Azon gondolkodom, hogy mikor áll majd elő Traian Băsescu azzal az ötlettel, hogy a két megyében élő román lakosokat idegenként kezeljék” – fejtegette Voiculescu.

Ludovic Orban szállításügyi miniszter, a PNL alelnöke szintén bírálta Băsescut, holott a liberális párt alelnökéről – Leonard Orban többnyelvűségi EU-biztos testvéréről – köztudott, hogy apja révén magyar származású.

Cristian Adomniţei, az oktatásügyi minisztérium vezetője ezzel szemben elzárkózott a véleménynyilvánítástól, és csak annyit jegyzett meg: nem érti, hogy az államfő miért nem javasolta a korábbi tárcavezetőknek is ezt az elképzelését.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagy jelentőségűnek minősítette az államfő javaslatát, kifejtve: a szövetségnek eddig nem sikerült megnyernie a Demokrata Párt (PD) támogatottságát ebben a kérdésben. Băsescu javaslata megkésett ugyan, de sohasem késő – véli az RMDSZ- politikus. „Az államfő számára világossá vált, hogy az RMDSZ részéről érkező valós, megalapozott és túlzásoktól mentes kérésről van szó” – fogalmazott. Kelemen Hunor ugyanakkor felidézte, hogy a szövetség még az 1990-es évek elejétől szorgalmazta ezt az oktatási módszert, amelyet részlegesen sikerült is bevezetni az elemi oktatásba. „Örömmel tölt el, hogy az államfő 17 év után felfedezte az ásványvizet a Székelyföldön, bár az RMDSZ 15 éve erről beszél” – tette hozzá.

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: ha a magyar diákok románnyelv-oktatásának kérdését nem csupán népszerűség-hajhászás céljából vetette fel az államfő, akkor nagyon fontos megnyilatkozásnak számít, mert első ízben történik meg, hogy egy román politikai szereplő tekintettel van a magyar közösség politikai alanyiságára.

Gazda Zoltán, a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az államfő végre tudatosította azt, ami az MPSZ számára évek óta világos: a magyar diákok számára eltérő románnyelv-oktatási módszer szükséges. Az MPSZ reméli, hogy a javaslat nyomán a tanügyi tárca megteszi a szükséges lépéseket, tette hozzá Gazda.

A PD vezetősége egyetért az államfő által javasolt módszerrel, amelyet szerintük szándékosan félremagyaráztak, jelentette be a párt tegnapi sajtótájékoztatóján Emil Boc elnök. Boc kifejtette: egy gyakorlati kérdésről van szó, amelyet nem kellene túlpolitizálni. Egyszerűen a magyar és a román diákok közötti esélyegyenlőség megteremtése a cél egy alternatív tanítási módszerrel, és nem a román idegen nyelvként kezeléséről, egy ilyen döntést pedig a jóérzés diktál, fejtette ki a PD-elnök.