Ellentmondások és találgatások

Az előre bejelentett tervek szerint Teoctistot a szerzetesrendekre jellemző szertartás szerint búcsúztatták. A pátriárkát utolsó útjára elkísérni óhajtó hívek ugyanakkor – a helyszíni jelentések alapján – sok esetben az alkalomhoz nem illő modorban, helyenként káromkodásokkal, lökdösődve vettek részt az egyházfő végső nyughelyéül szolgáló patriarkátus katedrálisa felé tartó zarándoklaton. A szertartás végeztével az aranytárgyakkal és az államfő által post mortem adományozott legmagasabb állami kitüntetéssel ékesített koporsót hat metropolita vette a vállára, majd körbehordozták a katedrális körül. A szertartás végeztével a templomot lezárták, hogy a sírhelyen elvégezhessék a végső munkálatokat.

A kormány még a múlt héten egymillió lejt utalt ki a temetés, valamint Teoctist utódjának megválasztási költségeire. Emellett augusztus 3-át, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánította a kabinet. Az első döntés ellen több civil szervezet is felemelte szavát. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a hatályos törvények értelmében az ortodoxia nem tekinthető államvallásnak, így a kormány döntése diszkriminatív a többi romániai felekezettel szemben. Az általános meglátás szerint Călin Popescu-Tăriceanu kormánya ebben az esetben az alkotmány által is garantált vallásszabadság ellen vétett.

A civil oldalról érkező elégedetlenséggel párhuzamosan a sajtóban több ellentmondásos hír is lábra kapott a pátriárka halálával kapcsolatosan. Teoctist személyes sofőrje – a Ziua című napilapnak nyilatkozva – azt állította, hogy az egyházfő halála a Fundeni-i kórház hivatalos bejelentésével ellentétben két órával korábban, azaz 15 órakor bekövetkezett. Ugyanő azt állította, hogy az egyházfőt nem világosították fel a beavatkozás veszélyeiről, az altatást pedig Teoctist úgy értelmezte, mint egy fogászati érzéstelenítést. Az orvosok egyébként már a műtéti beavatkozás után két órával, délben bevitték a kórterembe az újraélesztéshez szükséges felszerelést, a kérdésekre pedig csak annyit válaszoltak, hogy komplikációk álltak be – tette hozzá a sofőr. Végezetül kifejtette: Teoctist nem szenvedett semmilyen komolyabb betegségben, mindössze a korral járó természetes szervi problémákra panaszkodott. Dr. Nicolae Ursea, az egyházfő magánorvosa szerint már a műtét előtt tudni lehetett, hogy a páciens túlélési esélyei alacsonyak. Szerinte a pátriárka egészségi állapota semmiképp nem indokolta a beavatkozást, inkább másfajta kezelés mellett kellett volna dönteni. A híresztelések hatására a Bukaresti Orvosi Kamara hivatalból vizsgálatot indított az ügyben. Ioan Lascăr, a kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelentette: a testület kihallgatja az összes érintett orvost, beleértve a műtétet végző dr. Ionel Sinescu sebészprofeszszort, illetve megvizsgálják az operációval kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Az első meghallgatásra feltehetőleg augusztus második felében kerül sor. Sinescu különben közölte: megvárja a kamara döntését, ám a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a pátriárka igenis tisztában volt a beavatkozás jellegével, és szóbeli beleegyezését adta a műtéthez. „Az intézet közössége megtett mindent, hogy megmentse az egyházfő életét, de az erőfeszítések ellenére sem sikerült” – szögezte le a neves sebész. A beleegyezéssel kapcsolatosan a bukaresti intézet orvosainak véleményét a szaktárca képviselői is megerősítették. A bioetikai bizottság elnöke szerint a pátriárka tulajdonképpen hallgatólagos beleegyezését adta a műtéthez, amikor jelentkezett a beavatkozásra. A kamarai ankéttal párhuzamosan az egészségügyi minisztérium illetékesei is vizsgálóbizottság létrehozását jelentették be. Bogdan Nica államtitkár kifejtette: megvizsgálják a beutalás körülményeit, a szolgáltatás minőségét, a felszerelést, valamint a műtét előtti vizsgálatok eredményeit. A következtetéseket körülbelül egy hét múlva hozzák nyilvánosságra – tette hozzá Nica. A szakértők szerint a pátriárka korát és szívproblémáit figyelembe véve a túlélés esélye körülbelül ötvenszázalékos volt. Az egyházi álláspont szerint a kérdésben csakis az orvosi kamara dönthet – jelentette be Constantin Stoica szóvivő.

Ezzel egy időben a temetési szertartást követően meglepő bejelentést tett a Demokrata Párt vezetősége a pátriárka utódjával kapcsolatosan. Sorin Frunzăverde alelnök szerint Daniel moldvai metropolita lesz a román ortodox egyház következő vezetője. Az alelnök a választóbizottság szavazati joggal bíró tagja. Szerinte a szinódus nem köteles tiszteletben tartani a hagyományt, miszerint az időszakosan megbízott metropolitát nem választhatják pátriárkává. Bartolomeu Anania erdélyi mitropolita Frunzăverde kijelentésére reagálva kifejtette: a szavazás titkos, és a szinódus egyetlen tagja nem beszélhet az egész testület nevében.