2012. április 26., 08:372012. április 26., 08:37
Az ügy előzménye, hogy 1991. szeptember 25-én, amikor a kormány székhelyét körülvették a tüntetők, a kormányőrök tüzet nyitottak rájuk. Ekkor érte halálos lövés a 33 éves Aurica Crăiniceanut és a 20 éves Andrei Frumuşanut. Az ügyben azóta sem zárult le a nyomozás, ezért Crăiniceanu férje és Frumuşanu családja 2004-ben a strasbourgi bírósághoz fordult.
A bíróság felrója a román kormánynak, hogy az események óta eltelt húsz év sem volt elég a felelősök kilétének felderítésére. Rámutat arra is, hogy a nyomozást olyan katonai ügyészekre bízták, akiket köt a katonai ranglétra tiszteletben tartása, miközben a gyanúsítottak az akkori katonai hierarchia legmagasabb fokán álltak. Az ítélet szerint az akkori időszak társadalmi és politikai viszonyai nem indokolják az igazságszolgáltatási eljárás késlekedését, ezért mindkét áldozat hozzátartozóinak 30-30 ezer eurós kártérítést ítéltek meg.
A nyomozati anyag szerint 1991. szeptember 25-én, mivel korábban nagyszámú bányász érkezett a kormánypalota elé, a kormányszékház elé kordonokat helyeztek ki, és nagy számban vezényeltek ki rendfenntartó erőket is, köztük egy kormányőregységet is, mivel Petre Roman akkori kormányfő is a kormánypalotában tartózkodott. A demonstrálók összecsaptak a rendfenntartó erők tagjaival, akik gumibotokkal és könnygázgránáttal próbálták feloszlatni a tömeget.
Később lövések is dördültek, ezek oltották ki a két áldozat életét. Az ügyben 1995-ben indult bírósági eljárás Vasile Gabor kormányőr százados – azóta őrnagy – ellen, mivel a gyanú szerint ő lőtt ki a kormánypalota épületéből. Vádlotttársa volt egy másik százados, Marian Constantin, akit hamisítással vádoltak, miután megpróbálta eltüntetni annak a dokumentumait, hogy Gabor lőfegyvert használt. Constantint első fokon hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték, ám 2000-ben az ügy elévülése miatt felmentették. 2003-ban a Gabor elleni vádakat is ejtették, majd 2011-ben az ügyet ismét elővették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
Látogatottsági adatok