Döntenie kellene az alkotmánybíróságnak a különleges nyugdíjakról, de a „bonyolult” téma miatt halasztás jöhet

A halasztásról szóló döntést már meghozták, mivel nem sikerült megegyezni a bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárának 65 évre történő fokozatos emeléséről, és kockázatosnak tartják, hogy a törvényt esetleg az EU pénzügyminisztereinek (Gazdasági és Pénzügyi Tanács – ECOFIN) ülése előtt nyilvánítsák alkotmányellenesnek.

Ezen az ülésen értékelhetik ki a kormány által a hiány csökkentése érdekében hozott intézkedéseket, és döntést hozhatnak arról, hogy megvitatják-e az európai források felfüggesztését.

Hasonló helyzet alakult ki a katonai nyugdíjak emelése kapcsán is. A panasz 2024 őszén érkezett az alkotmánybírósághoz, a katonai nyugdíjak emelését előíró törvényt az ombudsman támadta meg.

A katonai nyugdíjakról szóló döntés csak 2025 márciusában született meg, öt hónapnyi halasztás után.

Ilie Bolojan miniszterelnök augusztus 27-én kijelentette, hogy ha az alkotmánybíróság elutasítja a bírói és ügyészi nyugdíjakra vonatkozó módosító javaslatot, „nehéz elképzelni, hogy ez a kormány továbbra is rendelkezzen a legitimitással ahhoz, hogy más igazságtalanságokat orvosoljon”.

Ugyanakkor az alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság elé öt törvénytervezet került, amelyeket a kormány szeptember 1-jén parlamenti felelősségvállalással, vagyis a vita megkerülésével fogadtatott el:

• A szolgálati nyugdíjakat rögzítő egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezet;
• Az egészségügyet érintő egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről, valamint intézkedések bevezetéséről szóló törvénytervezet;
• A közfinanszírozású vállalatok vállalatirányításáról szóló 109/2011. sz. kormányrendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezet;
• Egyes autonóm közigazgatási hatóságok hatékonyságának javításáról szóló törvénytervezet;
• A közpénzek visszaszerzésére és racionalizálására irányuló intézkedéseket megállapító, valamint egyes jogszabályokat módosító és kiegészítő törvénytervezet.

Az összes törvénytervezetet megtámadták az alkotmánybíróságon.

a másik négy törvénytervezetet a szélsőjobboldali ellenzéki pártok, az Románok Egyesüléséért Sz9vetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT).