Csonka egyeztetés

A megbeszélésen a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) mellett az RMDSZ vett részt – bár saját bevallása szerint csak udvariasságból. A többi párt a napokban utasította vissza a részvételt, köztük a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is. A szövetség részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Márton Árpád képviselőházi, valamint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető vett részt. A küldöttség tagjai figyelmeztették az államfőt, hogy az általa már korábban elküldött oktatási paktum jó kezdeményezésnek tekinthető, viszont hiányosságokkal van teli. Emellett sérelmezték, hogy az egyezményt kidolgozó bizottságban egyetlen magyar szakember sem kapott helyet, így a szövegből kimaradtak a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatok. „Az RMDSZ-küldöttség konkrét javaslatokat tett az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban” – jelentette be a találkozó után Kelemen. Az egyéni választókörzetes szavazási rendszerrel kapcsolatban megismételték az eddigi álláspontot, amely szerint csupán olyan változatot támogatnak, amely biztosítja a romániai magyarság arányos képviseletét, és amelyben a leadott szavazatokat mandátumra lehet váltani, a mandátumot pedig ugyanaz a párt kapja, amely a szavazatokat is.

Traian Băsescu egyébként az egyeztetések után tartott televíziós beszédében megfenyegette azon pártokat, amelyek nem hajlandók aláírni az oktatásról szóló egyezményt: az utolsó esélyét is eljátsszák annak, hogy soraikból kerüljön ki egy eljövendő kormány első embere. „A következő miniszterelnök kinevezésekor nem veszem majd számításba azokat, akik ma nem jöttek el” – jelentette ki az államfő. Băsescu szerint továbbra is van esély arra, hogy többség alakuljon ki annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák azon négymillió szavazópolgár akaratát, aki a vasárnapi referendumon az egyéni választókerületes választási rendszer javasolt formájának bevezetése mellett voksolt. Az elnök szerint az erre vonatkozó törvény elfogadása azt jelentené, hogy a pártok becsületesen viszonyulnak a szavazókhoz, illetve azok akaratához. „A mai egyeztetéseken megpróbáltam kipuhatolni, hogy eljutott-e a pártokhoz azon négymillió választópolgár üzenete, aki igennel szavazott. Az a tény, hogy egyes pártok visszautasították a megbeszélésen való részvételt, azt jelzi, nehezen fogadják el az egyéni választókerületes választási rendszerről és az oktatási egyezményről szóló párbeszédet” – hangoztatta Băsescu. Az államfő szerint a vasárnapi népszavazáson a választópolgárok aktív része, „keménymagja” jelent meg, a referendumon jegyzett részvételi arány pedig azt jelzi, hogy az érvényességhez ötven százalék plusz egy fő részvételt előíró törvény tarthatatlanná vált.

Az államfő által az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésének témájában kiírt népszavazás érvénytelenül zárult, miután az érvényességhez szükséges részvételi arány helyett a választópolgárok kevesebb mint harminc százaléka járult urnákhoz.

Balogh Levente, Nagy B. István