A szülést a természet csodájaként kellene megélni, ehelyett nagyon sok kismamában traumaként marad meg a szülőszobai bánásmód miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Romániában közel hétszáz nő vallott a szülés közben átélt megaláztatásokról és bántalmazásokról, miután Luiza Vasiliu újságíró felhívást tett közzé a Snoop.ro oldalon. A beszámolókat egy nagyobb, mintegy 5600 résztvevőt érintő kutatás egészíti ki, amelyet a Romániai Független Szülésznők Egyesülete végzett. A két forrás együtt olyan mintázatot rajzol ki, amely független a kórház típusától vagy helyszínétől: a szülőszobákban rutinszerűen alkalmaznak erőszakos, sokszor indokolatlan és a nők beleegyezése nélkül végzett beavatkozásokat.
2026. július 22., 18:592026. július 22., 18:59
A vizsgálat elsőként mutatja be országos léptékben, mi történik valójában a romániai állami és magánkórházak szülőszobáiban. A Snoop.ro ebben a témában publikálta Románia első vizuális‑adatújságírási projektjét is (scrollytelling), amely interaktív formában teszi feltárhatóvá a jelenséget – ismertette az eredményeket a Hotnews portál.
Egy 2019-ben, a nagybányai szülészeten szült édesanya így emlékezett vissza: „Gyerekként sokszor láttam anyámat sírni, amikor elmesélte, milyen traumatikus volt a születésem. Megdöbbentett, hogy 22 évvel később, amikor én szültem, semmi sem változott. Négy gyermeket hoztam a világra, és mindegyik szülés után traumatizált maradtam.”
Az ország az Európai Unió legrosszabb csecsemőhalandósági mutatójával rendelkezik, és az ötödik helyen áll a gyermekágyi halálozás tekintetében. Eközben Romániában működik az EU-ban a legkevesebb aktív szülésznő – több mint ötször kevesebb, mint Írországban –, és az egyik legmagasabb a császármetszések aránya:
A nők által leggyakrabban említett okok a császármetszés választására:
Egy bukaresti magánklinikán szült nő így idézte fel a vele történteket: „Egy neves orvos azt kérdezte tőlem: »Miért akarsz természetesen szülni, azt hiszed, valami nagy hősnő vagy?«”
Bár a WHO szerint a szülések többségének nagyobb orvosi beavatkozás nélkül kellene lezajlania, Romániában sok nő egy „eljárásláncon” megy keresztül: mesterséges burokrepesztés, oxitocin‑adagolás, Kristeller‑manőver, rutinszerű gátmetszés (epiziotómia) – gyakran magyarázat és beleegyezés nélkül.
Dr. Bogdan Cioată, egy temesvári magánklinika szülész‑nőgyógyásza így fogalmazott: „A képzés során soha nem mondták: ha gátmetszést végzel, mondd el a nőnek, hogy mit csinálsz.” Kollégája, dr. Alexandra Butean hozzátette: „Nem tanítottak meg arra, hogyan beszéljek a páciensekkel. Nagyon hasznosak lennének a kommunikációs képzések, nekünk és az egész személyzetnek.” Mindketten nyíltan beszéltek a szülészeti erőszak okairól egy 2026 tavaszán, a parlamentben tartott szakmai vitán.
A Kristeller‑manőver – a nő hasára gyakorolt erős nyomás a könyökkel – a 19. századból származik, és a WHO nem ajánlja. Számos európai irányelv tiltja vagy szigorúan ellenzi, mivel súlyos következményekkel járhat: méhrepedés, bordatörés, koponyasérülés. Ennek ellenére Romániában sok helyen rutinszerűen alkalmazzák.
Egy 2020-ban Bákóban szült nő így számolt be: „Kaptam egy »koktélt«, hogy gyorsabban táguljak és az ő műszakjában szüljek. Nem engedték, hogy természetes testhelyzetben legyek. A hasamat könyökkel nyomták, a bőröm felszakadt. Megtiltották, hogy hangot adjak ki. Epiziotómia, majd azonnal a szülés után az asszisztens kérte a hálapénzt.”
A Snoop felhívására válaszoló nők háromnegyede legalább két ilyen beavatkozást élt át, közel felük pedig négyet vagy még többet – állami és magánkórházakban egyaránt.
Minden harmadik nő traumaként írja le a szülését. Minden negyedik azt mondja: soha többé nem akarja átélni. „Úgy éreztem magam, mint egy vágóhídon. Nem ellenőrizték, hat-e az érzéstelenítés, így mindent éreztem az első pillanattól” – mondta egy 2020-ban, Iași-ban szült édesanya. Egy 2023-as brassói beszámoló: „A férjemet elzavarták. Oxitocint kaptam a beleegyezésem nélkül. Gúnyoltak, amiért nem akarok vágást, amiért a férjemet kérem, amiért ordítok, miközben a doktor karja könyökig bennem volt. Nem éreztem, hogy megszületik a gyermekem – csak a kín volt. Egyedül voltam és megalázva.”
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
A szülészeti erőszak lehet nyílt brutalitás – verbális vagy fizikai –, lehet „élőben” végzett beavatkozás érzéstelenítés nélkül, a nő beleegyezése nélkül, de lehetnek finomabb formái is: megalázás, fájdalomcsillapítás megtagadása, az újszülöttől való indokolatlan szeparáció, vagy az alapvető ellátáshoz való hozzáférés korlátozása.
A fogalom több európai országban – például Spanyolországban és Portugáliában – már jogilag is elismert, Romániában azonban alig jelenik meg a közbeszédben és a törvényhozásban. 2026 áprilisában, a Snoop.ro „Ellopott szülések” című vizsgálata nyomán Ruxandra Cibu Deaconu (USR) szenátor két módosítást javasolt a betegjogi törvényben:
Ha a parlament elfogadja, a módosítások alapvetően javíthatják a nők szülés közbeni ellátását Romániában.
A teljes, vallomásokkal és interaktív grafikonokkal kiegészített vizsgálat Luiza Vasiliu tollából a Snoop.ro oldalon érhető el.
Életét vesztette egy 42 éves Piatra Neamț-i nő, miután úgy döntött, hogy otthon szüli meg gyermekét, és ehhez interneten keresztül keresett segítségként egy bábát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!