Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
A románok többé nem lesznek Európa „modern rabszolgái” – többek között ezt ígéri Marcel Ciolacu kijelölt szociáldemokrata párti miniszterelnök leendő kormánya programjában. A PSD és a PNL alkotta koalíció kormánya emellett fizetés- és nyugdíjemeléseket is kilátásba helyezett, illetve a hazai tőkére támaszkodó, az oktatásba és az egészségügybe történő beruházásokra és az áremelkedések megállítására irányuló jövőképet ajánl.
2023. június 16., 09:402023. június 16., 09:40
„Pontosan tudjuk, mit kell tennünk, öt fő célkitűzést tartalmazó tervet terjesztünk elő” – jelentette ki Marcel Ciolacu leendő kormánya programjáról, amely az immár az RMDSZ nélkül felálló, a nem magyar nemzeti kisebbségek által támogatott Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) álló koalícióé. A program – amelyről a kabinet összetételével együtt csütörtökön szavaz a parlament – főbb pontjai közül az első a különleges nyugdíjak problémájának egyszer és mindenkorra történő megoldását, az egységes közalkalmazotti bérekről szóló új törvény elfogadását ígéri.
A közoktatás és az egészségügyi rendszer fejlesztését is kilátásba helyezi a Ciolacu-kabinet – a fő érv, hogy az elvándorolt románokat meggyőzzék a hazatérésről. A PSD elnökének vesszőparipája a „gazdasági hazafiság” – ami gazdasági fejlődést takar a hazai termelés növelésével, európai pénzek és költségvetési juttatások bevonzásával. Emellett több és jobban fizetett munkahely létrehozását is ígéri a program.
A Ciolacu-kabinet kormányprogramja 10 értékre és elvre épül. Románia gazdasági fellendülését, az ország újraiparosítását, az európai minimálbér bevezetését, több munkahelyet és magasabb béreket, valamint az árak befagyasztását ígéri.
– szerepel az egyik alapelvben.
A kormányprogramban megfogalmazott értékek és elvek:
1. Az emberek támogatása, a gazdaságban a munkahelyteremtés támogatása.
2. Az áremelkedés és a hitelfelvételeken alapuló kormányzás megállítása.
3. Termelékenység – a termelés, a beruházások és a munkahelyek fejlesztése Romániában.
4. Az ország kereskedelmi mérlegének újbóli kiegyensúlyozása: magasabb export, alacsonyabb import.
5. Biztosítják az egyensúlyt a gazdaság élénkítése és a társadalmi igazságosság között a szolidaritás (a középosztály megerősítése) és a méltányosság (senkit sem hagyunk hátra) révén.
6. Újraiparosítanák Romániát állami támogatási rendszereken keresztül minden itt termelő vállalat számára, függetlenül a tulajdonviszonyoktól.
7. Küzdenek azért, hogy a románok ne legyenek többé Európa „modern rabszolgái”, akik az EU-ban a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek.
8. A járványban súlyosan megrongálódott szociális védőháló helyreállítása, hogy a válság terheit többé ne a rászorulóknak kelljen cipelniük.
9. Át akarják venni az európai minimálbért, hogy minimálisra csökkentsék a romániai munkavállalók elszegényedésének kockázatát.
10. Nagy összegeket fektetnének be a zöldenergiába, hogy nulla közüzemi számlákat kapjanak a kórházak, iskolák és óvodák, gazdaságok, kis- és közepes vállalatok (kkv-k).
A 2024 decemberéig kitűzött gazdasági célok között találni az infláció 8 százalékra történő csökkentését a kormányzás első 6 hónapjában, vagyis 2023. végéig. Ösztönző intézkedések a lakosság és a gazdaság számára a GDP 10 százalékának megfelelő mértékben, ami ötször több, mint amit a 2020-as és a 2021 novemberéig hatalmon levő kormányok visszaadtak a gazdaságnak. Több mint 100 ezer, Romániában termelő vállalatot támogatnának, amelyek 99 százaléka kkv.
Megdupláznák a gazdaságba történő állami beruházásokat is – 2024-re 126 milliárd lejre, szemben a 2021-es 59 milliárd lejhez képest. El akarják érni továbbá az uniós átlag 82 százalékát az egy főre jutó GDP vásárlóerő-standardhoz viszonyított értékében (2022-ben az Eurostat szerint a mutató 77%). 2024 végére 360 milliárd eurós GDP-t céloznak meg, ami 120 milliárd euróval (50 százalékkal) több, mint 2021-ben, a Nicolae Ciucă vezette kormány hivatalba lépésekor.
A 2021-es hivatalba lépésükkor fennálló 49 százalékos adósságarányt 2024-re 46 százalékra csökkentenék a GDP-hez képest. Marcel Ciolacu a kormányprogramban arra is ígéretet tesz, hogy 2025. január 1-jén egy egygyermekes munkavállaló fizetése nem lesz alacsonyabb 500 eurónál, és több mint 1,5 millió munkavállalónak lesz több mint 1000 euró nettó fizetése havonta. Az átlagos nettó bér ugyanakkor szintén nettó 1000 euró lenne.
2025. január 1-jén egyetlen, Romániában teljes munkaidőben foglalkoztatott, 26 év alatti fiatal sem fog kevesebbet keresni nettó 500 eurónál havonta. Ugyanettől az időponttól több mint 1,5 millió, egyéni munkaszerződéssel rendelkező személy fog nettó 1000 eurónál többet keresni. 2025. január 1-jén a romániai nettó átlagkereset meghaladja majd a nettó 1000 eurót a kormányzati ígéret szerint. A regionális különbségek 15 százalékkal való csökkentését is ígérik 2024 végéig, emellett több mint 1,2 millió romániai lakosnak a súlyos anyagi és szociális nélkülözésből történő kiemelését.
Ciolacu arról is beszélt, hogy kormánya közpolitikáinak középpontjában az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások állnak majd.
És világosan leszögezem: meg fogjuk tenni” – nyomatékosította a szociáldemokrata politikus.
Rámutatott, hogy az iskolai lemorzsolódás csökkentése és az oktatási esélyegyenlőség biztosítása érdekében a költségvetésből és európai forrásokból finanszírozott megoldásokat javasol. Ezek között szerepel a rászoruló gyermekek számára a napi egy meleg étkezés, iskolai szállítás biztosítása, ruházatra, tanszerekre nyújtandó utalványok.
„Az egészségügyet hozzáférhetőbbé kell tenni minden állampolgár számára, mert Romániában még mindig nagy problémát jelent a minőségi egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés. Ezért szeretnénk korszerűsíteni és felszerelni a kisvárosok és a falvak háziorvosi rendelőit, illetve több tucat járóbeteg-rendelőt is, főként a hátrányos helyzetű vidékeken” – tette hozzá a miniszterelnök-jelölt.
Az állami költségvetésből – 239 milliárd lej értékű közberuházás 2023-ban és 2024-ben (hazai forrásokból, európai forrásokból és az országos helyreállítási tervből finanszírozott beruházások). A hátralékok behajtásának felgyorsítása (11,5 milliárd lej, azaz a 2022. szeptember 30-án behajtásra váró hátralékok 33 százaléka) és az adócsalás 7 milliárd lejjel való csökkentése. A Modernizációs Alapon keresztül már kiutalt összegekből 10 milliárd lej értékben európai alapok.
A köz- és versenyszféra közötti partnerségeket legalább 5 fő beruházási cél érdekében kívánják felhasználni: 3 milliárd euró (15 milliárd lej) csak a romániai magánnyugdíjpénztárakból elérhető, megvalósítható PPP-projektekre, fejlesztési bankoktól származó finanszírozás, ugyanakkor 24 milliárd euró (120 milliárd lej) közvetlen külföldi tőkebefektetés beáramlása 2023-ban és 2024-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!