Bukarestben dőlhet el valamennyi utca és tér elnevezése

A nacionalista megnyilvánulásaikról ismert Mircea Duşa és Olguţa Vasilescu szociáldemokrata-párti (PSD) parlamenti képviselők által az év elején kezdeményezett törvénytervezet kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegű.

A tervezet szerint a bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, „megelőzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust”. Az öt tagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a művészetek szakértői vesznek majd részt, közülük kettőt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfőtitkárság, és egyet a Román Akadémia jelöl ki.

A két képviselő azt követően döntött a kezdeményezés mellett, hogy a csíkszeredai önkormányzat Vörösmarty Mihályra változtatta a Liviu Rebreanu utca elnevezését, illetve hogy Hargita megye székhelyén polgári kezdeményezés eredményeképpen a városi tanács elé került egy javaslat, amely a Mihai Eminescu utca Attilára „keresztelését” szorgalmazta. A csíkszeredai tanács közben úgy döntött, hogy az Eminescu utcát mégsem Attiláról, hanem Újfalusi Jenő korábbi polgármesterről nevezi el.

A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak, miután a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ megpróbálták leállítani a voksolást a munkaidő túllépésére, illetve eljárási hiányosságokra hivatkozva. Ion Chelaru PSD-szenátor a szavazás végéig nem adott szót a tiltakozó szenátoroknak.

A PDL jelezte: kifogást emelnek a szavazás ellen, mivel az néhány perccel a 13 órakor véget érő munkaprogram után történt, az ülésvezető pedig nem kérte a program meghosszabbítását.

A törvénytervezetről a képviselőháznak is döntenie kell.

Székely városvezetők a javaslat ellen

„Romániában sok a hülyeség és a hozzá nem értő ember, úgyhogy én csak sajnálni tudom azt, aki ilyet kezdeményezett. Lassan az amerikai kongresszus hadügyi bizottsága fogja eldönteni, vagy az ENSZ beleegyezésére lesz szükség ahhoz, hogy egy csíkszeredai kisutcának nevet adjunk” – fogalmazta meg röviden véleményét Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, amikor a törvénytervezetről kérdeztük.

Ellenzi a jogszabályjavaslatot Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. „Az utcanévadást nem lehet centralizálni” – fejtette ki a Duşa-kezdeményezésről, majd leszögezte, az utcák nevét a helyi valósághoz kell igazítani, és nem Bukarestből kell megmondani, hogy Sepsiszentgyörgyön vagy Székelyudvarhelyen kiről vagy miről nevezzenek el utakat. Antal Árpád szerint az RMDSZ-nek kell hogy legyen politikai ereje, hogy ezeket a támadásokat kivédje, ezért is fontos a parlamenti képviselet.

„Egyértelmű, hogy Mircea Duşa kezdeményezése a magyarság ellen irányul, hiszen őt egyáltalán nem érdekli, milyen utcaneveket adnak Caracalban, viszont annál inkább zavarja, ha a magyar többségű településeken a magyar többségű önkormányzatok döntenek ezekben a kérdésekben” – szögezte le a polgármester.

Szentgyörgyön – amint arról beszámoltunk – évek óta vita tárgyát képezi az utcák el-, illetve átnevezése. A brassói táblabíróság kedden utasította el a sepsiszentgyörgyi önkormányzat keresetét, hogy a tárgyalás befejezéséig ne függesszék fel az utcanévadásra vonatkozó helyi határozatokat. Ez még nem jelenti azt, hogy a város a pert is elveszítette, csak annyit, hogy a tárgyalás idejére a határozatokat felfüggesztették, szögezte le a városvezető.

Antal Árpád hangsúlyozta, nem egy román civil szervezet feladata nevet adni a sepsiszentgyörgyi utcáknak, hanem a demokratikusan választott képviselőké. „Ha a pert elveszítjük, újra napirendre tűzzük és újra elfogadjuk a határozatokat. Nem tudják annyiszor megtámadni, ahányszor mi meg tudjuk szavazni az utcanévadásra vonatkozó határozatokat” – szögezte le az elöljáró. Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat évek óta próbálkozik az 1918. december 1. sugárút szakaszosításával, egy részt továbbra is a román nemzeti ünnepről, a másik két részt Petőfi Sándorról és Mihai Eminescuról nevezték el.  A határozatokat korábban a prefektúra támadta meg, legutóbb a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma tett feljelentést.

Ilie Bolojan is központosításról beszél

Nagyon kényes kérdésnek tartja Ilie Bolojan nagyváradi polgármester a román és magyar személyiségekről elnevezett utcák problémáját, mert a Csíkszeredában felvetődött problémának etnikai oldala van. A liberális párti elöljáró azt mondja, tudtával Bihar megyében még nem volt példa arra, hogy hasonló vita kerekedjen, és úgy véli, minden névváltoztatást alaposan meg kell fontolni, és figyelembe kell venni az összes vetületét. Azt mindenesetre kijelentette, sokkal inkább támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a decentralizációt célozzák, a törvényjavaslat pedig egyértelműen nem erre, sokkal inkább a központosítás felé mutat.

Váradon egyébként érvényes tanácsi határozat van arra vonatkozóan, hogy az utca, tér, út elnevezés magyarul is megjelenjen a táblákon, azonban ezt a határozatot nem ültették gyakorlatba. Eközben a város magyarságának egy része nem is elégszik meg a határozatban foglaltakkal, hanem azt kérik, hogy a történelmi elnevezéseket is meg lehessen jeleníteni.