Börtön is fenyegetheti a gazdákat? Vitát kavart az új környezetvédelmi törvénytervezet

A minisztérium szerint a fenntartható mezőgazdaság alapfeltétele az egészséges ökoszisztéma és a természeti erőforrások megóvása, ugyanakkor a környezetvédelem nem valósítható meg kizárólag büntetőjogi szigorítással. Éppen ezért minden ilyen horderejű jogszabálynak átlátható társadalmi egyeztetésen kellene átmennie, amelyben az érintett intézmények és a mezőgazdasági ágazat képviselői is részt vesznek.

Kimaradt az egyeztetésből a mezőgazdasági minisztérium

A MADR egyik legfontosabb kifogása, hogy a tervezet kidolgozása során nem vonták be a tárcát az előzetes egyeztetésekbe. Emiatt nem volt lehetősége időben észrevételeket tenni vagy módosító javaslatokat megfogalmazni. Az agrártárca közölte: a következő időszakban részletes szakmai észrevételeket küld a környezetvédelmi minisztériumnak. Célja egy olyan világos, kiegyensúlyozott és a gyakorlatban is alkalmazható szabályozás kialakítása, amely egyszerre ösztönzi a felelős gazdálkodást és védi a környezetet, ugyanakkor nem teszi ki a gazdákat aránytalan büntetéseknek vagy a jogszabály eltérő értelmezésének.

A vita hátterében az Európai Unió új, 2024/1203-as irányelve áll, amely jelentősen szigorítaná a környezetkárosító bűncselekmények elleni fellépést. A román törvénytervezet célja elsősorban az illegális hulladékkereskedelem visszaszorítása, a súlyos víz-, talaj- és levegőszennyezések szankcionálása, valamint a természetpusztítás és a védett területek károsításának hatékonyabb büntetése.

A bizonytalan fogalmazások miatt börtönbüntetéstől félnek a gazdák

A mezőgazdasági szervezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy a törvény több pontja túl általános megfogalmazású, ami jogbizonytalanságot teremthet. Elsősorban azt kifogásolják, hogy a tervezet nem határozza meg kellő pontossággal, mit kell „jelentős környezeti kárnak" tekinteni, illetve milyen mértékű szennyezés vagy károkozás esetén minősül egy szabályszegés már büntetőjogi kategóriába tartozó bűncselekménynek.

Aggodalmat kelt az is, hogy egyes esetekben gondatlanságból elkövetett cselekmények is büntethetővé válhatnak, miközben fennáll annak veszélye, hogy a különböző hatóságok eltérően értelmezik majd ugyanazokat az előírásokat.

A társadalmi vitára bocsátott tervezet jelentős szigorítást tartalmaz a büntetések terén.

• A javaslat szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés járhat azokért a cselekményekért, amelyek alkalmasak súlyos környezeti károk vagy emberi sérülések előidézésére.

• Ha a jelentős környezeti kár ténylegesen bekövetkezik, a büntetés két–hét év szabadságvesztés lehet.

• Nagy kiterjedésű, visszafordíthatatlan vagy hosszú távú környezetkárosítás esetén háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, míg haláleset bekövetkezésekor akár tíz–húsz év szabadságvesztés is kiszabható.

• A tervezet emellett a jogi személyekre – így a mezőgazdasági vállalkozásokra is – lényegesen magasabb pénzbírságokat helyez kilátásba.

A mezőgazdasági termelést is érintheti

Bár a jogszabály elsődleges célja a súlyos környezeti bűncselekmények visszaszorítása, a gazdaszervezetek szerint bizonyos mezőgazdasági tevékenységek is a büntetőjogi szabályozás hatálya alá kerülhetnek. Ilyen lehet például a növényvédő szerek szabálytalan használata, a trágya vagy hígtrágya nem megfelelő kezelése, a talaj- vagy vízszennyezés, a védett élőhelyek károsítása, illetve a természetvédelmi területeken végzett engedély nélküli beavatkozás.

A Mezőgazdasági Minisztérium szerint a vita lényege nem a környezetvédelem szükségessége, hanem az, hogy a jogszabály egyértelműen különbséget tegyen a szándékosan elkövetett, súlyos környezeti bűncselekmények és a mezőgazdasági termelés során előforduló kisebb súlyú vagy gondatlanságból eredő szabályszegések között.

A tárca szerint csak ilyen pontosításokkal biztosítható, hogy a jogszabály egyszerre nyújtson hatékony védelmet a környezetnek és megfelelő jogbiztonságot a romániai gazdálkodóknak.

korábban írtuk

Drónnal pásztázzák a településeket a soha nem látott mértékű illegális hulladéklerakás miatt

Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.