Birkatürelem. A gazdák egyelőre kivárnak, olcsó áron nem értékesítenék a bárányokat
Fotó: Makkay József
Lelassult a kis kérődzők pestisének terjedése, de az új kór júliusi romániai megjelenése óta egyre nagyobb a bizonytalanság a juhtartó gazdák körében. Csökkennek a felvásárlási árak, a gazdaérdekvédelmi szervezetek pedig a kormány gyors közbelépését követelik. Szeptember 3-tól, keddtől valamennyi állatkiállítást és állatvásárt betiltottak az országban, de a konstancai kikötőben a juhexport egyelőre zavartalanul működik. Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöke számolt be a további lépésekről a Krónikának.
2024. szeptember 03., 18:362024. szeptember 03., 18:36
2024. szeptember 03., 20:042024. szeptember 03., 20:04
A két héttel ezelőtti 56 fertőző gócponthoz képest az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) augusztus végén közzétett jelentésében 62 fertőzött juh- és kecskeállományban mutatta ki a kis kérődzők pestisét, a kór megjelenése óta ez összesen 234 088 állatot érintett. Az ANSVA friss jelentése szerint továbbra is Tulcea megye a legfertőzöttebb, ahol tíz településen ötven gócpontot tartanak nyilván. A Duna-deltát magában foglaló megyében összesen 202 953 állatot kellett elaltatni. Konstanca megyében 6 település 9 juhállománya van karanténban, itt 4990 állatot öltek le.
Temes megyében a korábban kiiktatott nagyüzemi fertőzött juhállományból a kór átterjedt a település szomszédos állományára, ahol a napokban 623 juhot kellett elaltatni. Ialomița megyében egyetlen településen mutatták ki a fertőzést, a hatóság emberei 593 állatot öltek le.
Erre legutóbb a 2010-es évek végén, az afrikai sertéspestisnek a sertésállományokban való megjelenése nyomán volt példa, de az elmúlt két-három esztendőben lazult a szigorúság, és a megyei állategészségügyi igazgatóságok döntése alapján engedélyezték az állatvásárok és állatbemutatók, állatkiállítások megtartását. Rendeletével most ezt függesztette fel az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság – tájékoztatta a Krónikát kedden dr. Örsi Csaba Kovászna megyei főállatorvos.
A kis kérődzők pestisének terjedése az utóbbi időszakban jelentősen lelassult – a korábbi százezres nagyságrendű fertőződéssel szemben az elmúlt két hétben kevesebb mint kétezer állatot kellett elaltatni –, azonban a fertőzés továbbra is súlyos következményekkel jár a romániai juhászat jövőjét illetően. Hétfőn a dél-romániai juhtartó gazdák egy csoportja a kormánynak otthont adó bukaresti Victoria-palota előtt tüntetett, azt követelve, hogy a kormány dolgozzon ki átfogó támogatási tervet a romániai juhászat megmentése érdekében.
Az élő állatok exportjával foglalkozó cégek képviselői szerint megnehezült a kivitel, sok az ellenőrzés és a tesztelés, ami növeli az élő állatok Konstancára történő szállításával járó költségeket. Ezzel szemben a juhtartó gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezetek egy része azt kéri a kormánytól, hogy a mezőgazdasági minisztérium által 2019-ben alapított Egyesülés Agroélelmiszeri Román Kereskedőház, az Unirea Rt. vegye át a romániai juhexport lebonyolítását, így a haszon a gazdák zsebében maradna. A felvetésnek azonban nincs egyöntetű támogatói tábora, mert a gazdák egy része a központosított állami felvásárlás negatív következményeitől tart, másrészt az állami felvásárlási monopólium kiépítése szembe menne az uniós törekvésekkel.
Marcel Ciolacu kormányfő az ágazat képviselőivel folytatott hétfői megbeszéléseket követően közölte, számos gyors intézkedésben állapodtak meg az állattenyésztőkkel a juhállományt sújtó kór terjedésének feltartóztatása érdekében. A miniszterelnök nem részletezte a konkrét lépéseket, arra kitért ugyanakkor, hogy fő cél az élőállatexport zavartalan folytatásának biztosítása.
Az ország néhány karanténfarmjára gyűjtik össze az exportra szánt élőállatokat
Fotó: Makkay József
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, Hargita megyei falugazdász – aki családjával mintegy ezer juhot és bárányt tart Gyergyóban – a Krónikának elmondta, hogy a székelyföldi településeken egyelőre szünetel az élőállat-értékesítés, az utóbbi hetekben nem vásároltak fel exportra szánt juhokat. Az állatkereskedők kapcsán felemás a gazdák tapasztalata, mert aki az elmúlt egy hónapban értékesítette hízott bárányait, még nem kapta meg a vételárat a kereskedőktől. ,,Ha kilónként valóban 12-15 lejért akarnák felvásárolni a bárányokat, a gazdáink nem adják el. Ez nagyon alacsony ár, így nem éri meg értékesíteni. Egyelőre mindenki kivár, a jelenlegi helyzetben mást nem tehetünk” – fogalmazott a Krónikának a székelyföldi állattenyésztési szakember.
,,Az ország minden olyan zónájában működik az állatfelvásárlás, ahol nincs juh- és kecskepestis ellen foganatosított intézkedés. A konstancai kikötőből Jordániába és Szaúd-Arábiába hajózzák be az élő állatokat, és onnan szállítják tovább más arab országok felé. Romániában kötelezően elvégezzük az importáló országok által igényelt teszteket, és csak egészséges állományból származó állatokat exportálunk” – fogalmazott portálunknak Csutak Nagy László.
A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy a fertőző gócpontokat tartalmazó megyék – Tulcea, Konstanca, Ialomița és Temes – szomszédságában fekvő Galac, Brăila, Călărași és részben Krassó-Szörény megyében is megszorító intézkedéseket rendeltek el, az adott térségekből nem lehet élő állatot kihozni.
A juhtartó gazdákkal hétfőn tartott kormányfői szintű találkozóról az RMDSZ szakpolitikusa portálunknak elmondta, hogy
Kizárólag erre kijelölt karanténfarmokra lehet juhokat és kecskéket szállítani, ahonnan a megfigyelést és a tesztelést követően a konstancai kikötőbe viszik az exportra szánt élő állatokat. Csutak Nagy László szerint a gazdák részéről is egyetértés van abban, hogy szigorú állategészségügyi intézkedések közepette kell folytatni a bárányexportot, csak ez biztosíthatja a romániai juhágazat jövőjét.
Több mint 230 ezer birka betegedett meg az elmúlt időszakban juhpestisben, a legnagyobb mérvű fertőzést Tulcea megyében jelezték. Erdélyben egyetlen gazdaságban, egy Temes megyei juhfarmon tesztelték a juhállományra végzetes betegséget.
Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!