Birkatürelem. A gazdák egyelőre kivárnak, olcsó áron nem értékesítenék a bárányokat
Fotó: Makkay József
Lelassult a kis kérődzők pestisének terjedése, de az új kór júliusi romániai megjelenése óta egyre nagyobb a bizonytalanság a juhtartó gazdák körében. Csökkennek a felvásárlási árak, a gazdaérdekvédelmi szervezetek pedig a kormány gyors közbelépését követelik. Szeptember 3-tól, keddtől valamennyi állatkiállítást és állatvásárt betiltottak az országban, de a konstancai kikötőben a juhexport egyelőre zavartalanul működik. Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöke számolt be a további lépésekről a Krónikának.
2024. szeptember 03., 18:362024. szeptember 03., 18:36
2024. szeptember 03., 20:042024. szeptember 03., 20:04
A két héttel ezelőtti 56 fertőző gócponthoz képest az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) augusztus végén közzétett jelentésében 62 fertőzött juh- és kecskeállományban mutatta ki a kis kérődzők pestisét, a kór megjelenése óta ez összesen 234 088 állatot érintett. Az ANSVA friss jelentése szerint továbbra is Tulcea megye a legfertőzöttebb, ahol tíz településen ötven gócpontot tartanak nyilván. A Duna-deltát magában foglaló megyében összesen 202 953 állatot kellett elaltatni. Konstanca megyében 6 település 9 juhállománya van karanténban, itt 4990 állatot öltek le.
Temes megyében a korábban kiiktatott nagyüzemi fertőzött juhállományból a kór átterjedt a település szomszédos állományára, ahol a napokban 623 juhot kellett elaltatni. Ialomița megyében egyetlen településen mutatták ki a fertőzést, a hatóság emberei 593 állatot öltek le.
Erre legutóbb a 2010-es évek végén, az afrikai sertéspestisnek a sertésállományokban való megjelenése nyomán volt példa, de az elmúlt két-három esztendőben lazult a szigorúság, és a megyei állategészségügyi igazgatóságok döntése alapján engedélyezték az állatvásárok és állatbemutatók, állatkiállítások megtartását. Rendeletével most ezt függesztette fel az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság – tájékoztatta a Krónikát kedden dr. Örsi Csaba Kovászna megyei főállatorvos.
A kis kérődzők pestisének terjedése az utóbbi időszakban jelentősen lelassult – a korábbi százezres nagyságrendű fertőződéssel szemben az elmúlt két hétben kevesebb mint kétezer állatot kellett elaltatni –, azonban a fertőzés továbbra is súlyos következményekkel jár a romániai juhászat jövőjét illetően. Hétfőn a dél-romániai juhtartó gazdák egy csoportja a kormánynak otthont adó bukaresti Victoria-palota előtt tüntetett, azt követelve, hogy a kormány dolgozzon ki átfogó támogatási tervet a romániai juhászat megmentése érdekében.
Az élő állatok exportjával foglalkozó cégek képviselői szerint megnehezült a kivitel, sok az ellenőrzés és a tesztelés, ami növeli az élő állatok Konstancára történő szállításával járó költségeket. Ezzel szemben a juhtartó gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezetek egy része azt kéri a kormánytól, hogy a mezőgazdasági minisztérium által 2019-ben alapított Egyesülés Agroélelmiszeri Román Kereskedőház, az Unirea Rt. vegye át a romániai juhexport lebonyolítását, így a haszon a gazdák zsebében maradna. A felvetésnek azonban nincs egyöntetű támogatói tábora, mert a gazdák egy része a központosított állami felvásárlás negatív következményeitől tart, másrészt az állami felvásárlási monopólium kiépítése szembe menne az uniós törekvésekkel.
Marcel Ciolacu kormányfő az ágazat képviselőivel folytatott hétfői megbeszéléseket követően közölte, számos gyors intézkedésben állapodtak meg az állattenyésztőkkel a juhállományt sújtó kór terjedésének feltartóztatása érdekében. A miniszterelnök nem részletezte a konkrét lépéseket, arra kitért ugyanakkor, hogy fő cél az élőállatexport zavartalan folytatásának biztosítása.
Az ország néhány karanténfarmjára gyűjtik össze az exportra szánt élőállatokat
Fotó: Makkay József
Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, Hargita megyei falugazdász – aki családjával mintegy ezer juhot és bárányt tart Gyergyóban – a Krónikának elmondta, hogy a székelyföldi településeken egyelőre szünetel az élőállat-értékesítés, az utóbbi hetekben nem vásároltak fel exportra szánt juhokat. Az állatkereskedők kapcsán felemás a gazdák tapasztalata, mert aki az elmúlt egy hónapban értékesítette hízott bárányait, még nem kapta meg a vételárat a kereskedőktől. ,,Ha kilónként valóban 12-15 lejért akarnák felvásárolni a bárányokat, a gazdáink nem adják el. Ez nagyon alacsony ár, így nem éri meg értékesíteni. Egyelőre mindenki kivár, a jelenlegi helyzetben mást nem tehetünk” – fogalmazott a Krónikának a székelyföldi állattenyésztési szakember.
,,Az ország minden olyan zónájában működik az állatfelvásárlás, ahol nincs juh- és kecskepestis ellen foganatosított intézkedés. A konstancai kikötőből Jordániába és Szaúd-Arábiába hajózzák be az élő állatokat, és onnan szállítják tovább más arab országok felé. Romániában kötelezően elvégezzük az importáló országok által igényelt teszteket, és csak egészséges állományból származó állatokat exportálunk” – fogalmazott portálunknak Csutak Nagy László.
A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy a fertőző gócpontokat tartalmazó megyék – Tulcea, Konstanca, Ialomița és Temes – szomszédságában fekvő Galac, Brăila, Călărași és részben Krassó-Szörény megyében is megszorító intézkedéseket rendeltek el, az adott térségekből nem lehet élő állatot kihozni.
A juhtartó gazdákkal hétfőn tartott kormányfői szintű találkozóról az RMDSZ szakpolitikusa portálunknak elmondta, hogy
Kizárólag erre kijelölt karanténfarmokra lehet juhokat és kecskéket szállítani, ahonnan a megfigyelést és a tesztelést követően a konstancai kikötőbe viszik az exportra szánt élő állatokat. Csutak Nagy László szerint a gazdák részéről is egyetértés van abban, hogy szigorú állategészségügyi intézkedések közepette kell folytatni a bárányexportot, csak ez biztosíthatja a romániai juhágazat jövőjét.
Több mint 230 ezer birka betegedett meg az elmúlt időszakban juhpestisben, a legnagyobb mérvű fertőzést Tulcea megyében jelezték. Erdélyben egyetlen gazdaságban, egy Temes megyei juhfarmon tesztelték a juhállományra végzetes betegséget.
Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!