A ciános bányászati technológia betiltásáról szóló törvénytervezetet nyújtott be szerdán a szenátusban Remus Cernea, a Zöldpárt elnöke, aki a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) színeiben nyert képviselői mandátumot.
2013. május 08., 13:102013. május 08., 13:10
A bányászatot szabályozó 85/2003-as számú törvényhez benyújtott módosító javaslat értelmében az arany- és ezüstbányászati eljárás bármely szakaszában tilos a ciántechnológia alkalmazása, a törvény elfogadását követően pedig a ciános technológiát alkalmazó cégeknek egy éven belül fel kell hagyniuk ezen módszer alkalmazásával, a 12 hónapos határidőt túllépő cégeknek pedig minden egyes nap késedelemért százezer lejes bírságot kellene fizetniük, és bevonnák a kitermelési engedélyüket. Cernea indoklásában emlékeztet, hogy az egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez való jogot az alkotmány is garantálja. Azt is felidézi, hogy az Európai Parlament 2010-ben határozatot fogadott el a ciános bányászati technológiák betiltásáról. Megjegyzi, hogy számos ország – köztük Magyarország, Csehország, Görögország, Németország és Argentína – már betiltotta a ciános technológiák alkalmazását. Hozzáteszi, hogy a ciános technológia nem az egyetlen módszer az arany- és ezüstkészletek kinyerésére.
Korábban, 2007-ben az RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter és a nagy-románia párti Gheorghe Funar nyújtott be a ciántechnológia betiltását szorgalmazó törvénymódosítást, amelyet azonban a parlament nem szavazott meg.
Mint ismeretes, Romániában azért aktuális a téma, mert a kanadai tulajdonú Rosia Montana Gold Corporation a Fehér megyei Verespatakon kíván ciános technológiával aranyat kitermelni. Emellett, mint emlékezetes, 2000 január 30-án minden idők egyik legsúlyosabb környezetszennyezését okozta a ciános bányászati technológiát alkalmazó nagybányai Aurul cég. Az aranybányászatra szakosodott vállalat zagytározójából százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!