Beindult a politikai nagyüzem

A parlament számos, a tavaszi ülésszakról elhalasztott jogszabálytervezetről készül dönteni a karácsonyig tartó ülésszakon – egyebek mellett az egyéni választókerületes szavazási rendszerről –, a legjelentősebb napirendi pontnak viszont a legnagyobb ellenzéki párt által kezdeményezett indítvány ígérkezik. Románia alkotmányának előírásai értelmében a parlamenti házbizottságnak az indítvány benyújtásától számított öt napon belül ismertetnie kell a dokumentumot a két ház együttes ülésén, a törvényhozás plénuma pedig ezután kezdheti el annak megvitatását. Az indítvány elfogadásához abszolút többség szükséges, azaz a hivatalban levő képviselők és szenátorok fele plusz egynek titkos szavazáson jóvá kell hagynia azt. Ha ez megtörténik, a kabinet megbukik, és az államfőnek új miniszterelnököt kell kijelölnie. A kormányalakításra felkért kormányfő új kabinetet alakít, amelyet a törvényhozás két házának együttes ülésen kell jóváhagynia. Ha ez háromszori próbálkozásra sem sikerül, az államfő feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki. A PSD kezdeményezését heves nyilatkozatháború követte. A lépést több szociáldemokrata politikus is bírálta – köztük Ion Iliescu, az alakulat tiszteletbeli elnöke –, a PSD-vezetés ennek ellenére nem tágít. Titus Corlăţean pártfőtitkár szerint mindenképpen benyújtják az indítványt, mivel az erre vonatkozó döntést titkos szavazással hozta meg a pártvezetőség. Az indítványt kritizálók elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormány bukása veszélybe sodorhatja a november 25-ére kiírt európai parlamenti (EP) választások normális menetét, illetve több nagy fontosságú jogszabály elfogadását, például a költségvetését és a választási törvénykönyvet. A PSD tervezett lépésének bírálói szerint az indítvány nem a kezdeményezőnek, hanem elsősorban az ellenzékbe szorult Demokrata Pártnak (PD) kedvezhet, ugyanis Traian Băsescu államfő vélhetően nem a PSD soraiból, hanem inkább saját korábbi pártjából nevezne ki új miniszterelnököt. n  A PD és a Liberális Demokrata Párt (PLD) tegnap bejelentette: támogatják a bizalmatlansági indítványt. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett: minimális az esélye annak, hogy a parlament jóváhagyja az indítványt, mivel a szavazás titkos, így mindenki lelkiismerete szerint voksolhat. Emellett a szükséges többséget igen nehéz elérni – tette hozzá Márton.

Választási törvény:
sürgető elnöki ultimátum
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetén napirendre kerülő jogszabályok között szerepel a parlamenti vakáció alatt is sokat vitatott választási törvénytervezet. A Pro Democratia Egyesület által kidolgozott jogszabálytervezet elfogadása esetén a legjelentősebb változást az egyéni választókerületek bevezetése jelentené. A legtöbb parlamenti frakció képviselői közvetlenül az ülésszakot megelőző napokban, az eddigi sorozatos ellenvetések sorát megtörve, már pozitívan nyilatkozott a tervezetről. Mint arról tájékoztattunk, a törvényhozás nyári szünetében is tevékenykedő, a választási törvényekért felelős parlamenti szakbizottság módosítások nélkül küldte tovább a szenátusnak a Pro Democratia tervezetét. Nicolae Văcăroiu, a felsőház elnöke szerint a tervezetet sürgősségi eljárással vitatják meg, így a szenátus még szeptember végén, a képviselőház pedig októberben jóváhagyhatja a törvényt. A sietségnek oka egyébként az, hogy Traian Băsescu államelnök referendum kiírását helyezte kilátásba a törvénnyel kapcsolatban, ha a parlament az EP-választási kampány október 26-i kezdetéig nem fogadja el a jogszabályt. Az államfő az EP-választások napjára, november 25-ére írná ki a népszavazást. Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök szerint előfordulhat, hogy a kormány felelősséget vállal a tervezetért.

Terítéken a kisebbségi törvény
A tervek szerint a parlament őszi ülésszakán a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet is megvitatják. Az RMDSZ által a 2004-es választások után benyújtott tervezet elfogadása iránt azóta egyetlen parlamenti párt sem mutatott igazi politikai szándékot. A tervezet része a Tăriceanu-kabinet által a parlamentnek átküldött, mintegy 160 tervezetet tartalmazó csomagnak. A kormány javaslata szerint a két háznak decemberig kellene jóváhagynia a kisebbségi törvényt. Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke szerint a hosszú ideje a parlamenti bizottságoknál stagnáló tervezet jóváhagyására igen kevés esély van, Márton Árpád azonban úgy látja: korai lenne jóslatokba bocsátkozni a kezdeményezés sorsáról. Komoly fejtörést okozhat még a szenátorok és a képviselők számára a jövő évi költségvetés-tervezet, amely több ellentmondást is felszínre hozott az elmúlt hetekben, elsősorban a januárra tervezett nyugdíjemeléssel kapcsolatban. Ugyancsak heves vitákat válthat ki mindkét ülésteremben az elsősorban a hírszerzési telefonlehallgatások miatt sokat bírált nemzetbiztonsági törvénycsomag is. n

Régi-új  frakciók  és házbizottságok
A parlament házbizottságainak összetételéről szavaztak a honatyák az őszi ülésszak első napján. A kilencven igen három nem szavazattal jóváhagyott bizottságitag-listák szerint a PNL, a PSD, a PD és a PRM egy-egy alelnöki tisztséget birtokol. A demokratákat leszámítva minden parlamenti párt egy-egy titkári tisztséget is magáénak tudhat. Az RMDSZ részéről Pete István szenátor kapta az egyik titkári tisztséget. A frakciók vezetősége terén a Nagy-Románia Pártnál és az RMDSZ-nél történt változás. A szenátusban tegnaptól Gheorghe Funar lett a PRM frakcióvezetője, Verestóy Attila az RMDSZ frakcióvezetője maradt, ugyanakkor Fekete Szabó András személyében új frakcióvezető-helyettest választottak. A képviselőház jóváhagyta Kelemen Hunor újabb háznagyi jelöltségét, míg az RMDSZ alsóházi frakcióját továbbra is Márton Árpád vezeti. A többi párt nagyjából ugyanazokat a személyeket jelölte, akiket az előző ülésszakon. A parlament alsóháza 251 igen és hat nem szavazattal hagyta jóvá a bizottság összetételét.