Băsescunak is nyerő a 6:3

 Az alkotmánybíróság tulajdonképpen megerősítette a központi választási iroda (BEC) által július 31-én közölt végleges eredményt, miszerint a választói névjegyzékben szereplő 18 292 464 választópolgár közül a népszavazáson 8 459 053 személy (46,24 százalék) járult az urnák elé.

A résztvevők közül 7 403 836 (87,52 százalék) igennel, míg 943 375 (11,15%) nemmel szavazott Traian Băsescu leváltására. Zegrean elmondta, az alkotmánybírák kétharmados többséggel, vagyis hat a három ellen hozták meg a döntést a referendum ügyében. A taláros testület plénuma szerda délelőtt ismét összeül, hogy ismertesse kötelező érvényű határozatát, amelyet felolvasnak a szenátus és a képviselőház együttes ülésén is. Az azonban már kedden megállapítást nyert, hogy Băsescu akkor foglalhatja el hivatalát, amikor az alkotmánybíróság döntése megjelenik a Hivatalos Közlönyben; ettől az időponttól számítva megszűnik Crin Antonescu ideiglenes államfői hatásköre.

A hatalmon lévő Szociálliberális Unió (USL) vezető politikusai érthető módon csalódottsággal fogadták az alkotmánybíróság döntését, egyúttal heves támadást intéztek a taláros testület tagjai ellen. Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke közölte, tudomásul veszi a határozatot, de igazságtalannak tartja azt, és Băsescut politikai értelemben törvénytelen államfőnek tekinti. Az államfői teendőket másfél hónapon át ellátó politikus szerint a talárosok figyelmen kívül hagyták a választók „valódi” többségét képező 8,5 millió ember véleményét, és megismételte, hogy legalább 2,5 millió állampolgárt nem kellett volna figyelembe venni az érvényességi küszöb megállapításakor.

Arra a kérdésre, hogy betartja-e az államfő parlamenti felfüggesztésekor tett ígéretét, miszerint visszavonul a politikából, ha Băsescu visszatér az elnöki hivatalba, Antonescu nemmel válaszolt – szerinte ugyanis Băsescunak kellene lemondania a leváltását támogató 7,4 millió szavazat miatt. „Minden további nélkül” – tette hozzá Antonescu arra a kérdésre, hogy a kormánykoalíció fontolgatja-e az elnök újabb felfüggesztését arra az esetre, ha Băsescu megszegné az alkotmány előírásait. Sokkal vehemensebben nyilatkoztak a liberális párt (PNL) alelnökei. A közigazgatási tárcát irányító Radu Stroe szerint az alkotmánybírák „nem voltak képesek elrugaszkodni a döntés politikai vetületétől”, Puiu Haşotti kulturális miniszter pedig leszögezte: kizárt a párbeszéd és az együttműködés az USL és az államfő között. Victor Ponta kormányfő „az alkotmánybíróság illegitim államelnökének” nevezte Băsescut, és politikai jellegűnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. A miniszterelnök hozzáfűzte, a közeljövőben átfogó alkotmányos reformra tesz javaslatot annak érdekében, hogy „az ország ne kerülhessen egyetlen személy kénye-kedvének fogságába”. Miközben maga a főszereplő, Traian Băsescu a nap folyamán nem szólalt meg az ügyben, az USL vezetői válságtanácskozást tartottak a követendő politikai stratégia kialakítása érdekében.

Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy valamennyi politikai párt az ország érdekeit szolgálja, és beszüntessék azt az ádáz belpolitikai háborút, amely hetek óta tart. Felajánlotta, hogy a PDL valamennyi politikai párttal hajlandó együttműködni a nemzeti érdek mentén. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott: az alkotmánybíróság döntéseit senkinek nem áll módjában felülbírálni, azokat mindenkinek be kell tartania, szerinte a hivatalába visszatérő államfőnek és a leváltását kezdeményező Pontának együtt kell működnie. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke örvendetesnek tartotta, hogy „befejeződött a kocsmai verekedés”, és a pártok az őszi parlamenti választásokra összpontosíthatnak. Különben az alkotmánybíróság tagjai között nézeteltérés támadt a döntéshozatal kapcsán. Ion Predescu közölte, a testületben Aspazia Cojocaru „billentette el a mérleg nyelvét”, miután ő is a referendum érvénytelenítésére voksolt. „Mi az, hogy a mérleg nyelve? Ha egyszer leszögeztük, hogy kell lennie részvételi küszöbnek, amely végül nem teljesült, akkor mit tehetnénk, hágjuk át a törvényt? Én nem vagyok hajlandó ilyesmire, nem akarok börtönbe kerülni!” – reagált kollégája szavaira a 2004-ben egyébként a szociáldemokraták javaslatára alkotmánybíróvá választott Cojocaru. 

Egyébként az alkotmánybírák reggel tíz órakor kezdődött tanácskozásával egy időben tüntetés vette kezdetét a testület székháza előtt. A néhány száz fős tiltakozó tömeg „Băsescut felfüggeszteni, mint Szaddám Husszeint!”, „Băsescu, ne feledd, Románia nem a tied!” jelszavak skandálása közepette a népszavazás érvényesítését követelte az alkotmánybíróságtól. A megmozdulást a nyugalmazott, valamint elbocsátott katonatisztek érdekvédelmét ellátó szakszervezet hívta össze, amelynek elnöke, Mircea Dogaru korábban megállapodást írt alá a kormányzó USL vezetőivel, akiknél többek között a korrupcióellenes ügyészség, az alkotmánybíróság és a feddhetetlenségi ügynökség megszüntetését szorgalmazta. Dogaru egyébként már előzetesen tüntetési engedélyt kért a főpolgármesteri hivataltól a Cotroceni-palota elé arra az esetre, ha Traian Băsescu visszatérne az elnöki hivatalba, sőt meglebegtette: a referendum érvénytelenítése esetében polgári engedetlenségre, az adóbefizetés megtagadására és országos tiltakozó hullámra fogja buzdítani a lakosságot.