Băsescu: „Nevetséges” védhatalmiság

Az elnök – aki korábban Tőkés oldalán rendszeres résztvevője volt a Tusnádfürdői rendezvénynek – a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva hétfő este beszélt az ország közigazgatási átszervezéséről, bírálva a kormány ezzel kapcsolatos politikáját, de a regionalizációval kapcsolatos magyar követeléseket is. Băsescu szerint a kormány regionalizációs terveivel szembeni elutasítás az RMDSZ politikai játszmáinak része.

„Meggyőződésem, hogy senki sem helyezkedhet szembe egy ilyen törvénnyel, mivel az együttes fejlődéshez szükséges a közigazgatási átszervezés. (...) Tiszteletben kell tartanunk a jogaikat, de a magyar kisebbség jogai egyenlőek a román többségével. Nem hozunk létre egy másik országot az országon belül, ezt meg kell érteniük. Ugyanolyan autonómiája lesz Hargita, Kovászna és Maros megyének, mint Caracalnak és Konstancának, ezt meg kell érteniük, mivel ezt rögzíti az alkotmány, és az alaptörvény ezen előírását senki sem fogja módosítani\" – vélte az államfő. Hozzátette: az RMDSZ nélküli 70 százalékos parlamenti többség könnyedén túlléphetett volna egyes magyar politikusok elbizakodottságán „mint azé a nevetséges alaké, aki védhatalmi státust kért Erdély fölött.\"

A Szociállinberális Unió (USL) pártjai alkotta kormánytöbbség regionalizációs tervei kapcsán kifejtette: nem hiszi, hogy az képes lesz megvalósítani a közigazgatási átszervezést. „A 70 százalékos parlamenti többséggel rendelkező óriás megmutatta a korlátait, képtelen fejlődést előidézni Románia számára\" – jelentette ki az államfő, hozzátéve: a közigazgatási átszervezés, valamint egy korszerű alkotmány, amely egyszerűsítené az állami intézmények, közöttük a parlament működését, bizonyította volna, hogy ez az óriási többség képes túllépni a víziók hiányán.

„Bebizonyították, hogy képtelenek rá, Románia pedig elvesztegetett egy rendkívüli lehetőséget, mivel nagyon kevéssé valószínű, hogy a soron következő választási ciklusokban 70 százalékos többség jöjjön létre\" – jelentette ki. Úgy vélte, Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes hibásan fogott bele a közigazgatási átszervezésbe, mivel felülről lefele kezdett bele a folyamatba.

„Olyan nevetséges helyzeteket láttam, amikor a megyei kiskirályok egymással viaskodtak, hogy ki legyen a régió vezetője. Ez megmutatta, milyen kevéssé értik a közigazgatási átszervezés szükségességét\" – mondta Băsescu. Azt is kifejtette, hogy álláspontja szerint a jelenlegi 3200 község közül gazdaságilag csupán ezer életképes, így ezeket össze kellett volna vonni, és a megyei kormányintézmények összevonását is meg kellett volna valósítani még a vonatkozó törvény elfogadása előtt.

Mint ismeretes, a kormány által ismertetett elképzelés szerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót ruháznák fel közigazgatási jogkörökkel. Ezt azonban az összes magyar politikai párt ellenzi, mivel ebben az esetben mind a székelyföldi, mind a partiumi tömbmagyarság számaránya kedvezőtlenebbé válna a nagyobb régiókban. Ezért önálló, a kulturális és történelmi hagyományokat is tiszteletben tartó Hargita, Maros és Kovászna megyéből álló székelyföldi, valamint Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből álló partiumi régiót akarnak. A román fél viszont ettől elzárkózik, mivel „etnikai alapú\" követelésnek tekinti.