Balkáni támogatás Belgrádnak

A román, bolgár és görög diplomácia vezetõi közös nyilatkozatban hívták fel a brüsszeli illetékesek figyelmét Szerbia és az EU közötti közeledés szükségességére, a stabilizációs és társulási szerzõdés gyors aláírásának fontosságára. Emellett Adrian Cioroianu, Dora Bakojannisz és Ivajlo Kalfin úgy értékelte: a 2008-as EU-csúcson dönteni kellene a tagjelölti státus megadásáról a Szerb Köztársaság számára. Bakojannisz görög tárcavezetõ úgy értékelte, a délszláv államot semmiképp nem lehet dilemma elé állítani, hogy az európai perspektíva Koszovóért kapott kárpótlásként szerepeljen. Újságírói kérdésre válaszolva a három miniszter úgy vélekedett: kicsi annak az esélye, hogy Szerbia megtagadhatja a kompromiszszumos megoldást Koszovó esetében, ha a tagság ilyen feltételhez lesz kötve, viszont ennek nem szabad bekövetkeznie. A tartomány státusának rendezése nem függhet össze a csatlakozással – hangsúlyozták.

Kollégáival közösen Bakojannisz rámutatott, hogy az Európai Unió arra készül: átveszi az Egyesült Nemzetek Szervezetétõl a rendõri és igazságszolgáltatási feladatok ellátását az elszakadásra törekvõ szerbiai tartományban. Mindhárom ország jelentõs részvételt ígért ebben. Ivajlo Kalfin szerint a térség békéjének megõrzése csakis egy politikai folyamat véghezvitelével lehetséges. Ennek a folyamatnak a beindítása már most meg kell hogy történjen, és nem elég azon gondolkodni, hogy mi történik majd két-három hónap múlva, mivel a stabilitás igénye már most idõszerû – tette hozzá a bolgár diplomáciai vezetõ.

A külügyminiszterek elutasítottak mindenféle találgatást Koszovó jogállásával kapcsolatban, és szorgalmazták, hogy bármilyen válság megelõzése érdekében folytatódjanak a nemzetközi erõfeszítések. Cioroianu az EU-erõ mielõbbi felvonultatását támogatta, amelyhez még szükség van az európai külügyminiszterek tanácsának jóváhagyására, amelyre várhatóan januárban kerül sor. A román diplomácia vezetõje emellett a találkozón elismételte Románia többször hangoztatott álláspontját Koszovót illetõen, kihangsúlyozva: Bukarest nem ismeri el a tartomány függetlenségét, mivel ez ellentmondana a nemzetközi jog elõírásainak. Emellett Cioroianu felsorolta Koszovó esetleges önállósodásának veszélyeit is.

Felszólalásában a tárcavezetõ a szerb népnek is üzent, kijelentve, hogy a NATO nem ellenségük, de kitért saját kötõdésére is. Történészi mivoltára utalva Cioroianu elmondta, tisztában van a térség problémáival. Hozzátette: Szerbia jövõje a legfontosabb, stabil és demokratikus államra van szükség, amely képes megvalósítani az elkezdett reformokat. A külügyminiszter szerint a délszláv állam intézményei jelentõsebb fejlõdést is lehetõvé tesznek, és ebben, valamint az európai közösséghez való csatlakozásban kifejtett tevékenységben Románia teljes körû támogatottságáról biztosította a belgrádi vezetést.