
Fotó: Ec.europa.eu
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette, hogy nem tud ígéreteket tenni, de nagyon szeretné, hogy az EU végrehajtó szerve megszüntesse a Romániára és Bulgáriára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust) (CVM), amely lefoglalja a Bizottság kapacitását, és az ország kiértékelését átvinné az összes uniós államra vonatkozó éves jogállamisági jelentésbe.
2022. június 29., 10:362022. június 29., 10:36
Az Agerpres által idézett interjúban a romániai hivatalos látogatásán levő Jourová kifejtette, úgy vette észre az államelnökkel, a kormányfővel, az igazságügyi miniszterrel és más fontos illetékes személyekkel folytatott megbeszéléseiből, hogy a román politikában jelenleg lendületben van azon jogszabályok elfogadása, amelyek foglalkoznak az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus jelentésében bemutatott kérdésekkel, és ez lehetővé teszi majd számukra, hogy a mechanizmust lezárják.
többek között azért, mert lefoglalja a Bizottság kapacitásait, és mert van ez az új eszközünk, a jogállamiságot kiértékelő jelentés, amely minden EU-s tagállamot lefed, és a Romániáról szóló jelentéseket is át lehetne vinni oda. Ez Románián múlik majd” – fogalmazott az EB alelnöke.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy
mert biztos akar lenni afelől, hogy az „megfelelően végzi a munkáját, független és pártatlan, és teljesíti célját”.
Jourová arra is kitért, hogy „kellemetlen meglepetésként” érték az európai hatóságokat egyes romániai intézményeknek az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezésére tett kísérletei. Leszögezte,
„Volt alkalmam egy nagyon jó megbeszélést folytatni az alkotmánybíróság elnökével az alapelvekről, az uniós jog elsőbbségéről. Megpróbáltam elmagyarázni – amit az elnök magától értetődően már tudott –, hogy az uniós jog elsőbbségének elismerése az európai jogállamiság egyik alappillére. Szeretnénk tehát, hogy Romániában teljes mértékben elismerjék az uniós jog elsőbbségét” – fogalmazott az EB alelnöke.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
Csak kis híján úszta meg egy turista a Transzfogarasi úton, hogy medvetámadás áldozatává váljék.
Az AUR a gazdákat támogató intézkedések sürgős jóváhagyását követeli, miután Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter állítólag kijelentette, hogy ezek „valahol a pénzügyminisztériumban vagy a kormánynál vesztegelnek”.
Az előre hozott választások és az államfő hivatalából való felfüggesztése csak súlyosbítaná a Romániát sújtó politikai válságot – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
Nyolcvan százalék annak az esélye, hogy Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök, jelenlegi külügyi államtitkár leendő kormánya bizalmat kap a parlamentben – vélekedett Kelemen Hunor.
szóljon hozzá!