Alacsony részvétel az európai parlamenti választásokon

A székelyföldi megyékben jóval az országos átlag fölötti részvételt jegyeztek: Hargita megyében 19 órakor a szavazópolgárok 42,6 százaléka, Kovászna megyében pedig 36,4 százalékuk voksolt. Hasonlóan magas részvételi arányról, 36,8 százalékról számolt be a BEC Szilágy megyében is. Az országos átlag alatt „teljesített” Bukarest, ahol 19 óráig 19,12 százalékos részvételi arányt mértek, de Prahova és Temes megye is, ahol ez az arány 23,03, illetve 23,52 százalék volt.

Az EP-választásokkal egy időben zajló népszavazáson 18 óráig a szavazásra jogosultak 22,79 százaléka járult az urnákhoz. A városi szavazópolgároknak csak 18,87 százaléka voksolt, vidéken 28,20 százalékos volt a részvételi arány. Az átlagosnál nagyobb, 29,07 százalékos részvételi arányt mértek Kovászna megyében, 29,02 százalékot, illetve 28,6 százalékot Vrancea, illetve Vaslui megyében. A legkevesebben Bukarestben (15,9 százalék), illetve Prahova és Temes megyében (18,9, illetve 19,52 százalék) mentek el szavazni a választási rendszer reformjáról. A CSOP közvéleménykutató társaság exit-poll felmérése szerint a választópolgárok 27 százaléka szavazott a referendumon, 89,2 százalékuk igennel, 10,8 százalékuk pedig nemmel szavazott. A referendum érvényességéhez a szavazópolgároknak fele plusz egy arányban kellett volna az urnákhoz járulniuk.

Politikusi voksolás

A legismertebb politikusok már a kora reggeli órákban éltek szavazati jogukkal: Traian Băsescu államfő már 8 óra 16 perckor megjelent a lakhelye szerinti bukaresti szavazóhelyiségben, ahol először az EP-listákra voksolt, majd az általa kiírt népszavazáson is. Az elnök arra is magyarázattal szolgált, miért járult olyan korai időpontban az urnákhoz. „Nincs szükség hosszú gondolkodási időre. Arról kellett dönteni, hogy mi legyünk a képviselők urai, vagy ők legyenek a mi uraink” – vélte Traian Băsescu.

Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök szintén Bukarestben voksolt, ám csupán az európai parlamenti választáson vett részt, a referendumon nem szavazott. “Mind miniszterelnökként, mind politikusként megtettem, amit meg kellett tennem azért, hogy az egyéni választókerületes szavazási rendszer megvalósuljon, és meg is valósult. Jelenleg már van az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetését kimondó jogszabály, így fölöslegesnek tartottam a népszavazáson is részt venni” – szögezte le a kormányfő, arra utalva, hogy az általa vezetett kabinet már felelősségvállalással elfogadta az egyéni választókerületes rendszerről szóló jogszabályt.

Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a voksolást követően optimista hangvételben nyilatkozott, úgy vélte, az este kilenc órai urnazárást követően ünnepelni fognak a párt Kiseleff sugárúti székházában.

A PSD tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu egykori államfő szintén élt állampolgári jogával, és megjelent a voksoláson. Ő ugyanakkor a végeredmény tekintetében nem bocsátkozott jóslatokba, csupán a részvételi arányról mondott véleményt: úgy vélte, az nem haladja majd meg a 30 százalékot.

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke úgy vélte, hasznosan szavazott, Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt első embere szerint pedig a voksoláson a polgároknak a saját, nem pedig más érdekei szerint kellett szavazniuk.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a kormányfőhöz hasonlóan nem vett részt a népszavazáson, mivel véleménye szerint az ország legnagyobb problémája most nem a választási rendszer módosítása, hanem „az éhínség és a nyomor”. „Băsescu nem más, mint Ceauşescu átka” – vélte a politikus.

Csekély részvétel külföldön is

Nemcsak az országban szavazhattak egyébként az emberek: a külföldön tartózkodó szavazópolgárok a világ 95 országában összesen 181 szavazóhelyiségben adhatták le voksaikat. A legkorábban Új-Zélandon, Ausztráliában, Japánban és Dél-Koreában zártak a szavazóhelyiségek az időeltolódás miatt: Új-Zélandon romániai idő szerint már délelőtt 10 órakor véget ért a voksolás. A választási iroda szerint japánban 30 szavazópolgár élt választójogával. Olaszországban két szavazóhelyiséget nyitottak, és 29 ezer szavazólapot küldtek ki a hatóságok, ám a szavazási kedv itt sem haladta meg a romániait. Spanyolországban is meglehetősen alacsony volt a szavazási hajlandóság, csupán a külföldön szolgálatot teljesítő román kontingens tagjai szavaztak a hazainál nagyobb arányban.

Nem volt zökkenőmentes a magyarországi szavazás. A budapesti román nagykövetségen berendezett szavazóhelyiségtől az utca sarkáig tartott a sor, és a kitartók közül sem távozhatott mindenki elégedetten. „Egy órát álltam, míg sorra kerültem, mégsem szavazhattam – nyilatkozta a Krónikának a dési származású Kiss Pál. – Kiderült ugyanis, hogy a letelepedettek csak útlevéllel szavazhatnak, a romániai személyi kártyát nem fogadják el. Azt mondták, személyivel csak akkor szavazhatnék, ha átutazó lennék.” A referendum választási bizottságánál viszont jó volt a személyi igazolvány is. A nagykövetség hátsó termeiben berendezett szavazóhelyiségbe újabb egyórás sorbaállással lehetett bejutni.

Többszöri szavazás, hiányzó elnök

A voksolás nem múlt el rendellenességek nélkül: Bukarestben – annak ellenére, hogy törvényellenesen – egyes szavazókörökben megengedték a polgároknak, hogy csupán a választói kártya felmutatásával szavazzanak, Mangalián pedig egy katona kétszer voksolt – saját bevallása szerint azért, mert összekeverte az EP-szavazóhelyiséget a népszavazásra kijelölt teremmel. Tettéért akár 5 évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. Tulceán is többször próbált szavazni egy férfi, ám a második helyszínen tevékenykedő szavazóbiztosok értesítették a hatóságokat. Bukarestben az egyik szavazóhelyiséget késve nyitották meg, mivel a választási bizottság elnöke nem jelent meg, így az új elnök személyéről sorshúzással döntöttek. Traian Băsescu államfő szülőfalujában, Basarabi-ban egy 24 éves lányt azért bírságoltak meg, mert tegnap a Nemzeti Liberális Párt logójával ellátott órákat osztogatott. A Teleorman megyei Buzescu faluban a polgármester ezen a napon osztotta ki a fűtéspótlékot – ám csupán azoknak, akik már szavaztak.

EU-helyzet

Az EU-ban 2004 júniusában tartott legutóbbi EP-választásokat az újonnan csatlakozott tagállamok többségében a masszív távolmaradás, néhány régebbi tagállamban pedig 90 százalék fölötti részvétel jellemezte. Míg Belgiumban a választópolgárok 90,8 százaléka, Luxemburgban pedig 90 százalékuk járult az urnákhoz, addig Szlovákiában a részvételi arány 16,9 százalékos, Lengyelországban pedig 20,8 százalékos volt. Az új tagállamok közül Máltán regisztrálták a legmagasabb részvételt, 82,3 százalékot. Magyarországon a választópolgárok 38,5 százaléka választott EP-képviselőt.

Krónika

SMS-kampány

Telefonüzenetek révén is igyekezték meggyőzni a választókat az ellenfelek. Íme néhány SMS-üzenet a kínálatból:

„Szenátori tapasztalattal rendelkező 56 éves, románul jól beszélő ügyvéd november 26-ától állást keres. Ugyanott esernyő eladó.”

„Szavazzon az RMDSZ-es érdekcsoportok egysége ellen, ellenkező esetben az Európai Uniót is meglopják. Szavazzon arra, hogy bejussanak a maffiózók börtönébe.” (román nyelvű)

„Meg akar szabadulni az RMDSZ-től? Küldje el Brüsszelbe!”

„Képes lennél elküldeni árván, egymagamban Brüsszelbe? Szavazz inkább az RMDSZ-lista első helyezettjeire.”

„Ne bántsátok az RMDSZ-t! Nem csináltak semmit.”