A civil szféra zsarolással vádolja Traian Bãsescut a nemzetbiztonsági törvénytervezet kapcsán

A volt elnöki tanácsos továbbá utalva Omar Hajszam eltűnésére, sajnálatosnak nevezte, hogy a perrendtartási törvénykönyv sorozatos módosításai ellenére nem szabályozták azt az esetet, amikor egy vádlottat orvosi okok miatt helyeznek szabadlábra. Renate Weber ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a titkosszolgálatok működését szabályozó törvénytervezet nem pontosítja, hogy az intézmények ideiglenes elnökségét meddig lehet betölteni. Dennis Deletant angol történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetbiztonsági törvények elsősorban az emberi jogok védelmét kellene előtérbe helyezzék. A brit történész továbbá arra figyelmeztetett, hogy amennyiben túlzott hatáskört ruháznak a titkosszolgálatokra, ezek diktatórikus jelleget ölthetnek, és külön kasztként működnek majd az államban. Emil Constantinescu volt államfő szerint Traian Bãsescu államfő olyan nemzetbiztonsági törvénytervezet elfogadását akarja kizsarolni, amely titkosszolgálatok rég áhított privilégiumait szavatolja. Szabó Károly, a szenátus védelmi bizottságának tagja úgy véli, Traian Bãsescu államfő szándékával, hogy a titkosszolgálatok vezetőit csak azután hajlandó kijelölni, miután a parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, valójában arra kényszeríti a kormányt, hogy a neki kedvező formában tárja szavazás elé a tervezetet. Az RMDSZ-es honatya szerint az államfőnek kötelessége szem előtt tartani a parlament függetlenségét, hiszen csak ennek az intézménynek áll jogában törvényeket hozni, valamint titkosszolgálati vezetőket kinevezni. Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő egyébként sürgette kabinetjét, hogy minél hamarabb tárja a parlament elé a vitatott törvénycsomag-tervezetet. Ennek érdekében a miniszterelnök felkérte azokat a tárcavezetőket, akik a tervezetről még nem véglegesítették ajánlásukat, hogy ezt minél hamarabb tegyék meg. A miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben határidőn belül a miniszterek nem véglegesítik jelentésüket, a törvénytervezetet eredeti formájában tárja a parlament elé.

Ardelean magyarázott, de nem sokat mondott
A jogszabályok hiányosságával, valamint az intézmények együttműködésének kudarcával indokolta távozását Virgil Ardelean, a belügyminisztérium hírszerzési irodájának (DGIPI) leköszönt elnöke. A szenátus védelmi bizottsága kihallgatta az Omar Hajszam-ügy miatt tisztségéből távozó Ardeleant, aki úgy vélte, az általa vezetett iroda más intézmények vezetői inkompetenciájának lett áldozata. Szabó Károly, a szenátus védelmi bizottságának tagja úgy vélte: Ardelean kitérően válaszolt arra, hogy valójában „miért mondott, vagy mondatták le”. Az RMDSZ-es szenátor lapunknak elmondta: „Ardelean, és a többi titkosszolgálati vezető lemondása valójában egy sakkjátszma része, azt pedig mindannyian tudjuk, hogy ki mozgatja a bábukat”. A honatya ugyanakkor azt is hangsúlyozta, Ardeleannak tulajdonképpen nem volt köze a Hajszam-ügyhöz, a terrorizmussal vádolt üzletember felügyeletéért elsősorban a bíróság felel. Szabó szerint egyelőre nem jelöltek ki utódot Ardelean helyére, az intézmény elnökének kinevezése a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.