Gyakorlatilag a Szociáldemokrata Párt (PSD) holdudvarából áll az a Románia Csillaga érdemrend közgyűlése által csütörtök délután megválasztott becsületbíróság, amelynek arról kell döntenie, hogy megvonják-e Tőkés Lászlótól a kitüntetést: a testület tagjainak elsöprő többsége a párt politikusa, vagy a PSD kormányzása alatt kapta meg a kitüntetést.
2013. szeptember 19., 19:042013. szeptember 19., 19:04
2013. szeptember 19., 19:072013. szeptember 19., 19:07
A becsületbíróságnak tagja lett Ionel Haiduc, az akadémia elnöke, Constantin Degeratu tábornok, Costin Georgescu volt SRI-vezér, Mircea Geoană és Gabriela Firea PSD-s szenátorok, Ecaterina Andronescu volt PSD-s oktatási miniszter és Șerban Brădișteanu orvos, a párt volt szenátora – tudtuk meg Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátortól, korábbi államfői tanácsostól, aki az érdemrend birtokosaként maga is részt vett az ülésen. A közgyűlés az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában választotta ki soraiból a testületet, amely arról hivatott dönteni, hogy az európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megtarthatje-e a 2009-ben Traian Băsescu államfőtől megkapott kitüntetést.
A közgyűlés összehívását Corina Creţu, a kormányzó PSD európai parlamenti képviselője kezdeményezte Victor Ponta pártelnök-kormányfő felvetése nyomán. A kitüntetés megvonását követelők táborához a PSD és az UNPR összes olyan politikusa csatlakozott, aki megkapta az érdemrendet.
Eckstein: nem kell elvenni a kitüntetést
Eckstein-Kovács Péter az ülést követően a Krónikának nyilatkozva elmondta: a PSD már előre megszervezte a választást, olyan emberek vettek részt rajta, akik Ion Iliescu államfői és Adrian Năstase kormányfői mandátuma idején kapták meg a kitüntetést. „Keresztülverték a pártjelölteket, ami nagyon sajnálatos” – jellemezte a helyzetet. Azt is elmondta: már korábban is jelezte, hogy amennyiben jelölik, hajlandó részt vállalni a becsületbíróság munkájában, azonban csak tíz szavazatot kapott a 120-ból. A Tőkés érdemrendjének megvonására irányuló kezdeményezés kapcsán Eckstein emlékeztetett: azt az európai parlamenti képviselő az 1989-es forradalomban játszott szerepéért kapta. „Ez egy megérdemelt kitüntetés, aminek nagyon nehéz lenne elvitatni a jogosságát” – szögezte le Eckstein. Hozzátette: a Creţu által megfogalmazott vádakat tartalmazó dokumentumot előzetes kérése ellenére nem kapta meg. „Egy nyilatkozat miatt utólagosan elvitatni a kitüntetést igencsak kérdéses” – jegyezte meg.
A 2005/1511-es kormányhatározat értelmében a héttagú becsületbíróságba a kitüntetés négy alacsonyabb – a lovagi, a tiszti, a parancsnoki és a nagytiszti - fokozatának birtokosai egy-egy képviselőt delegálnak, a nagykereszt birtokosai kettőt, a Románia Csillaga lánc tulajdonosai pedig egy képviselőt küldenek a testületbe.
A hét főből álló becsületbíróságot öt évre választják. Elnöke a két legmagasabb fokozat valamelyikének legidősebb birtokosa. A testület a rend valamely tagjával szembeni panasz kézhez vételét követően legtöbb negyvenöt napon belül köteles meghallgatást tartani, amelyre a bepanaszolt rendtagot is beidézik. Amennyiben nem jelenik meg, új időpontot tűzhetnek ki, de úgy is dönthetnek, hogy a távollétében hoznak döntést. Az ítéletet titkos, többségi szavazással hozzák meg, legtöbb hatvan nappal az első ülést követően, majd továbbítják az államfőnek.
Kelemen is Tőkés pártján
Véleményt nyilvánított az ügyben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki maga is megkapta a kitüntetést. Kelemen közölte: nem tartja indokoltnak Tőkés érdemrendjének visszavonását, ezért szerdán levélben fordult az államfői hivatal érdemrendekkel foglalkozó kancelláriájához, amelyben a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányosan garantált jogát hangsúlyozta. Leszögezte: ha az 1989-es forradalommal kapcsolatos érdemeiért kapta az elismerést, akkor azt más indokokra hivatkozva nem lehet visszavonni.
Corina Creţu ugyanakkor szintén csütörtökön úgy vélekedett: „természetes”, hogy szankcionálják Tőkés „románellenes nyilatkozatait és tetteit.” Szerinte ugyanakkor a kezdeményezésnek nincs magyarellenes éle, és nem is sérti az 1989-es forradalom temesvári kirobbantóinak méltóságát. Párt- és EP-képviselőtársával, Cătălin Ivannal együtt úgy vélekedett, hogy Tőkés nyilatkozatai és tettei „ártanak az országnak.”
Mint arról beszámoltunk, a PSD-s hadjárat azt követően indult Tőkés ellen, hogy az EP-képviselő júliusban, Tusnádfürdőn felvetette Orbán Viktor magyar kormányfőnek: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött. Victor Ponta miniszterelnök emiatt az éremrend visszavonását követelte. Az államfői hivatal viszont jelezte: a kitüntetés visszavonását csak olyasvalaki kezdeményezheti, aki maga is birtokosa annak.
Creţu ennek nyomán – a Románia csillaga érdemrend kitüntetettjeként – kezdeményezte az érdemrend visszavonását Tőkéstől, arra hivatkozva, hogy az megsértette az ország alkotmányának első cikkelyét, amely egységes nemzetállamként határozza meg Romániát. Traian Băsescu államfő korábban közölte: amennyiben a becsületbíróság úgy dönt, Tőkés méltatlanná vált a kitüntetésre, visszaveszi tőle. Az EMNT elnöke egyébként az 1989-es forradalom huszadik évfordulóján vehette át a forradalom kirobbantásában játszott szerepéért az érdemrend lovagkeresztjét.
Tőkés két hete Aradi nyilatkozat című közleményében úgy reagált a kezdeményezésre: „Minekutána Temesvártól „ellopták a forradalmat\", 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend bizonyos fokig igazságot szolgáltatott a mártír városnak. Amennyiben most visszaveszik az érdemrendet, ez megint csak Temesvár forradalmi múltjának a semmibe vételét jelentené, továbbá a jelenleg végbemenő kommunista típusú visszarendeződésnek lenne újabb bizonyítéka\" – állapította meg az EMNT elnöke. Tőkés az erdélyi magyar közösség megfélemlítésének szándékát látja abban, hogy a bukaresti politikai vezetők meg akarják őt fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Kemény hangvételű közleményben reagált az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő egyik bejegyzésére, amelyben német nemzetisége miatt bírálta Dominic Fritz temesvári polgármestert.
A várakozások szerint Nicușor Dan államfő hamarosan bejelentheti, kit jelöl harmadjára miniszterelnöknek a két sikertelen nyári kísérlet után, miután múlt héten arról beszélt: napokon belül megnevezi jelöltjét.
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!