„Keresztes háború” az iskolákban

A CNCD 15 napon belül kidolgozza, és közli a határozattervezet végleges változatát és alkalmazási módszerét, amely a megjelenésétől számított 30 napon belül közigazgatási bíróságon megtámadható. Az oktatásügyi minisztérium közleményben reagált a tegnapi döntésre: a tárca a határozat jelentőségére hivatkozva a parlament oktatásügyi bizottságai elé kívánja bocsátani a határozattervezetet.

Száműznék a kereszteket
és az ikonokat
A kérdés azt követően került a CNCD asztalára, hogy Emil Moise Buzău megyei filozófiatanár kérte, távolítsák el a közoktatási intézményekből a vallási szimbólumokat, mivel az diszkriminatív más felekezetű vagy pedig nem keresztény személyekre nézve. A pedagógus előbb a buzăui törvényszékhez fordult panaszával, ám a bíróságon úgy döntöttek, a vallási szimbólumok kifüggesztése nem sért olyan alapvető emberi jogokat, mint a gondolkodás és a lelkiismeret, illetve a vallási meggyőződés szabadsága. Moise kezdeményezését számos civil szervezet karolta fel, és beadvánnyal fordultak a diszkriminációellenes tanácshoz az oktatás felekezeti semlegességének biztosításával érvelve. A nyílt levelet aláírta többek között Gabriel Andreescu, a Nemzetközi Tanulmányok Központja részéről és Renate Weber, a Nyílt Társadalomért civil szervezet elnöke.

Tiltakoznak az egyházak
Mind a román ortodox egyház, mind pedig a magyar történelmi egyházak képviselői határozottan elutasították a diszkriminációellenes tanács javaslatát. „A legfőbb probléma a felekezeti oktatásban merülne fel: a szabályozás ugyan csak az állami oktatási intézményekben lenne érvényes, ám a jelenlegi törvények szerint Romániában nincs felekezeti iskola” – fejtette ki a Krónikának Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, aki ízléstelennek tartja a javaslatot. Kató ugyanakkor elismerte: a protestáns egyházak kevésbé érintettek, hiszen sem ikonokat, sem keresztet nem függesztenek ki az iskolákban. Szerinte a tervezett intézkedés valójában az egyházi befolyás csökkentését célozza. Hasonlóan vélekedik Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök is. A lutheránus egyházvezető  elmondta: egyeztetni fognak a többi magyar történelmi egyházzal, és – ha szükséges – közösen lépnek fel egy esetleges szabályozás ellen. Vörös Alpár, az Erdélyi Unitárius Egyház oktatásügyi előadó tanácsosa a Krónikának kijelentette: nem hiszi, hogy az egyházi szimbólumok használata bárki számára is sértő lehetne. Gál László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főegyházmegyei főtanfelügyelő-helyettese érthetetlennek találta a vallási szimbólumok száműzését az oktatási intézményekből.
A vallási szimbólumainak sokasága miatt talán legérintettebb ortodox egyház azzal érvel, hogy a tanács javaslata alkotmányellenes, és az európai uniós szabályok szellemétől is eltér. Constantin Stoica, az ortodox egyház szóvivője példaként említette, hogy egyes dobrogeai iskolákban a keresztény szimbólumok mellett a muszlim vallás jelképei is helyet kapnak.