„Barátságos” vádlottak?

Amint arról beszámoltunk, a letartóztatottakat azzal gyanúsítják, hogy nemzetközi gazdasági kémhálózatot hoztak létre, amely több energetikai nagyvállalat privatizációjánál követett el törvénytelenségeket. A főbb vádak az árulás és a kémkedés: ügyészek szerint ugyanis a román minisztériumok tisztségviselői titkos adatokat juttattak el a a kémhálózat fejeként emlegetett bolgár Sztáncsevhez, aki a Credit Suisse First Boston (CSFB) pénzügyi szaktanácsadói vállalat képviselőjeként törvénytelen előnyhöz juttatta az általa képviselt cégeket.   
A hétvégi kihallgatáson az ügynek több olyan vonzata került előtérbe, amelyet addig a bukaresti sajtó tényfeltáró cikkei jeleztek. Így például – bár az ügyészek vádjait tagadták – a gyanúsítottak elismerték: közvetlen, baráti viszonyban álltak a botrányban érintett két miniszerrel, Codruþ ªereº gazdasági és kereskedelmi, valamint Nagy Zsolt informatikai és távközlési tárcavezetővel. Hangsúlyozták azonban, hogy a baráti viszony a hivatalos kapcsolatok „továbbfejlődése révén jött létre”. Az Evenimentul Zilei országos napilap ugyanis azt állította, a két külföldi tanácsadó szoros kapcsolatban állt a miniszterekkel, akiket fedőnevekkel láttak el. Így Nagy Zsoltot Schumachernek, ªereºt pedig Hakkinennek nevezték, a Forma-1-es versenyzők után. A lap szerint Sztáncsev együtt is üdült Nagy Zsolttal. Az RMDSZ minisztere tagadta az értesüléseket.
Sztáncsev ugyanakkor azt is elismerte, hogy Mihai Radu Donciu fedezte bukaresti bérelt lakásának fenntartási költségeit – amint arról korábban a román sajtó is beszámolt. A bolgár üzletember ezen kívül elismerte: telefonkártyákat ajándékozott Mucea és Donciu minisztériumi tisztségviselőknek, a vádlottak azonban továbbra is ártatlanságukat hangsúlyozták.
A privatizációs kémbotrány másik fejleménye, hogy Nagy Zsolt miniszter levélben kérte a Credit  Credit Suisse First Boston beleegyezését: közös megegyezéssel nyilvánítsák semmisnek a Romtelecom tőzsdei bejegyzésének pénzügyi tanácsadásra vonatkozó szerződését, amelyet már aláírtak, de még nem ültették gyakorlatba. „Azért folyamodtam ehhez a megoldáshoz, mert a Romtelecom részvényeinek tőzsdére bocsátása nem történhet meg a befektetők teljes bizalma nélkül. Súlyosan károsítja a román állam megítélését, ha csak a gyanú árnyéka is felmerül a tőzsdei jegyzés körül” – nyilatkozta Nagy Zsolt.