Zöld elutasítás a fakirálynak

Szerintük a Romániában hivatalosan kitermelt évi 17 millió köbméter fa mellett felbecsülhetetlen mennyiséget vágnak ki illegálisan. A famaffia érinthetetlen, szervezetten és magas szinten működik.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva. (...) Az erdőirtás közvetett pusztító hatását volt alkalmunk Székelyföldön is megtapasztalni, a csupasz hegyoldalakon lezúduló csapadékvíz elmossa a szabaddá tett talajt, és komoly árvizeket, gazdasági károkat okozott már\" – olvasható Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.

„Nem jótékonysági szervezet\"

A civil szervezetek szerint Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, kivételesen jó helyzetben van, megújuló erőforrással rendelkezik, amire építkezhet a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. Azonban felhívják a figyelmet, hogy a mamutvállalatok nem jótékonysági szervezetek, ezeket elsősorban az olcsó nyersanyag és az olcsó munkaerő vonzza. Mint írják, a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800 ezer köbméteres faigénye az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5 százalékát jelenti. „Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban. Környezet- és természetvédelmi szempontból pedig teljesen mindegy, hogy legálisan vagy illegálisan tűnnek el az erdők\" – hangsúlyozzák a zöldek, akik szerint a károkat mindenki fizeti majd. A két civil szervezet arra kér minden székelyt, segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatározássá. „Egy erős civil mozgalom mindig az emberekre épül, szellemi és anyagi segítségükön áll sikere, így tudtuk megállítani a gyergyóditrói szienitbányát, és évekig blokkolni a verespataki aranybánya megvalósulását is\" – áll a közleményben.

Olosz továbbra is segíti az üzem létrejöttét

Az osztrák beruházó minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák – mondta a Krónika megkeresésére Olosz Gergely. A volt honatya korábban azzal indokolta lemondását szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer-beruházás miatt sok támadás érte az RMDSZ-t. Elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely létrejöhessen. A volt szenátor úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést a cég képviselőivel, többen meglátogatták a szászsebesi üzemet, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, ennek nincs környezetkárosító hatása. Olosz Gergely elmondta, nem támogatja a közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert „hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni\". Elmondta, kisebb találkozók, egyeztetések voltak, például a rétyi önkormányzat képviselői meglátogatták a szászsebesi gyárat, találkoztak a befektető képviselőivel, ezt követően döntötték el, hogy engedélyezik a beruházást. A politikus szerint hamarosan az ARBOR fafeldolgozói szövetség tagjaival és a háromszéki fafeldolgozókkal is találkozik a Schweighofer képviselete. „Az osztrák cég nem fát vág, hanem fát vásárol, hosszú távra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, nem az erdőirtást, az erdőgazdálkodást támogatja\" – mondta Olosz, aki szerint az általa tervezett famennyiséget mindenképpen kivágnák, csak nem rönkként adnák el Kínában, hanem helyben működő feldolgozó vásárolná fel.

Mint arról beszámoltunk, a beruházás az engedélyeztetés szakaszában van, miután a település önkormányzata jóváhagyta a Schweighofer gyár létesítéséhez szükséges urbanisztikai bizonylat kiállítását. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban elmondta, nem tagadhatják meg az építkezési engedély kiadását, ha azt a befektető a törvényeket betartva igényli. Azt viszont kérhetik, hogy addig minden szakhatóságtól szerezzen be véleményezést. Így az osztrák beruházónak egy év alatt egy tucatnyi jóváhagyást, hatástanulmányt kell kérnie, többek között a környezetvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, útügyi, talajjavító, mezőgazdasági hatóságoktól, a védelmi és belügyminisztériumtól, a Román Hírszerző Szolgálattól, geológustól kell szakvéleményt igényelnie és régészeti feltárást is kell végeztetnie. Az építkezési engedélyt akkor állítják ki a 70 hektáros rétyi területre, ha az üzem létesítésére valamennyi hatóság rábólint.