Először rendeznek kutyaszánhúzó világbajnokságot Romániában – Kiss Attila főszervező, óradnai plébános a sportág szépségéről, nehézségeiről, evangelizációról - VIDEÓ

A pálya alkalmas sprint- és középtávú futamok megrendezésére, miközben kíméli a kutyákat, ami a sportág egyik legfontosabb alapelve. „A döntést többéves tudatos előkészítés előzte meg. A térségben korábban tesztversenyeket rendeztek, a pályát többször nemzetközi szakemberek ellenőrizték, és fokozatosan alakították ki azokat a technikai, állategészségügyi és szervezési feltételeket, amelyek egy világbajnokság lebonyolításához szükségesek. Ez a következetes építkezés vezetett ahhoz, hogy a nemzetközi döntéshozók végül Romániának ítélték a rendezés jogát” – idézte fel Kiss Attila plébános.

korábban írtuk

Aranyérem a vb-cím mellé az óradnai kutyaszánhajtó katolikus papnak

Első helyen végzett a szezon utolsó nemzetközi kutyafogathajtó versenyén a Beszterce-Naszód megyei Órad­nán szolgáló Kiss Attila római katolikus pap.

A világbajnokságra január végéig lehet jelentkezni, eddig 20 országból érkeztek nevezések, Ausztria, Németország, Lengyelország és Finnország mellett a tengerentúlról is várnak versenyzőket, a benevezett kutyák száma pedig meghaladhatja a hétszázat. A programban a kutyaszánsport valamennyi hivatalos versenyszáma szerepel: sprintfutamoktól a nagy állóképességet igénylő középtávú megmérettetésekig szerveznek versenyeket a Rotunda-hágón kialakított pályákon. Előbbiek esetében akár 18 kilométeres távon mérik össze erejüket a csapatok, míg a középtávú futamokon ennek kétszeresét, mintegy 36 kilométert teljesítenek a versenyzők és kutyáik.

A nézők testközelből láthatják majd, miként dolgoznak együtt az egy-két kutyával sífutó sportolók és a nyolc-tíz kutyából álló, nagy sebességgel haladó fogatok. A szibériai huskyk akár 30 kilométeres óránkénti átlagsebességre is képesek, míg más fajták – például a malamutok, szamojédek vagy grönlandi kutyák – inkább erejükkel és kitartásukkal tűnnek ki – mutatott rá a főszervező.

A megfelelő genetikai háttér és a sportághoz illeszkedő kiképzés hiánya sokáig jelentősen nehezítette a romániai versenyzők érvényesülését a nemzetközi mezőnyben” – magyarázta.

Hozzátette, mivel a kutyaszánsport hosszú ideig nem számított hivatalosan elismert sportágnak, állami finanszírozásra sem számíthatott. A kezdeményezések nagyrészt sportegyesületek és adományok révén valósultak meg, a hivatalos szervezeti háttér kialakítása pedig számos akadályba ütközött. „Azt követően, hogy 2017 februárjában megnyertem magyar színekben az olaszországi Millegrobbéban a világbajnokságot, itthon a romániai szakminisztériumnál kezdeményeztem a kutyaszánhúzás sportágként való elismerését, ami rengeteg bürokrácia után megtörtént. Ezt követően a Beszterce-Naszód megyei prefektus támogatásával megalapítottuk az első hazai klubot, Sleddog Sportklub Beszterce-Naszód néven, majd ezután alakultak meg azok az egyesületek, amelyek támogatást nyújtottak a versenyzőknek és a sportág működésének.

– mesélte a Gyergyócsomafalván született katolikus lelkész.

2006-ban vett részt első hazai versenyén Székelyföldön, ahol a harmadik helyen végzett. Ezt követően komolyan elkezdte felkészíteni kutyáit, és rövidesen Románia bajnoka lett. Külföldi próbálkozásai azonban rávilágítottak a különbségekre: Ausztriában utolsó lett, ekkor értette meg, hogy „a kutyáknak nem a szépsége fut, hanem hogy az nemzedékeken keresztül szelektálva volt, hogy direkt ilyen sportbeállítottságú, sportalkatú”.

Ez a felismerés vezetett a tudatos tenyésztéshez és felkészítéshez, amely később a nemzetközi sikerek alapjául szolgált: létrehozta a Délhegy Arkangyalai kennelt, ahol versenysport céljára tenyésztenek kutyákat, és edzőklubot is működtet az érdeklődők számára.

Az első nemzetközi megmérettetésére 2015-ben Olaszországban került sor, ahol világbajnoki ezüstérmet szerzett. Ezt követően sorra érkeztek az elismerések:

• 2016-ban világbajnoki és európai ezüst,
• 2017 világbajnoki arany,
• 2017 és 2019 között több európai és világbajnoki bronzérem,
• 2023-ban ismét világbajnoki bronz.

Évek óta minden verseny előtt áldást mond a résztvevőkre latin nyelven, majd a nemzetközi mezőny tagjai anyanyelvükön imádkozzák el a Miatyánkot.

„A versenyzők között többen vannak lengyel nemzetiségű gyakorló keresztények, egyesek például bérmálási felkészítőket tartanak, mások egész nyáron a lakóhelyük közelében lévő útszéli keresztek állapotát mérik fel és javítgatják ” – mesélte. Rámutatott, a versenyek során gyakran nyílik lehetőség életkérdésekről, személyes problémákról beszélgetni a résztvevőkkel, így meglátása szerint a kutyaszánsport a fizikai teljesítmény mellett az Istennel való találkozás színtere is lehet.

„A Hargita Road útvonala ötlépcsős lenne: a verseny Bucsi-tetőről indulna Varság felé, majd a következő napon Varságtól vissza a Bucsi-tetőre. Ezt követné Hargitafürdő, majd Hargitafürdőről a Madarasi Hargitára vezetne a pálya, végül a Rotunda-hágóban érne véget az utolsó szakasz” – részletezte. A teljes táv körülbelül 150 kilométer lenne, amely középtávú, többnapos kihívást jelentene a versenyzők és kutyáik számára.

Mint mondta, több külföldi sporttársa is járt már a Székelyföldön, és megerősítették, hogy a térség természeti szépsége és rendezett körülményei kiváló alapot adnak nemcsak Román Kupák, hanem nemzetközi versenyek megszervezéséhez is.

korábban írtuk

Ismét aranyérmes a kutyafogathajtó óradnai katolikus pap

Edzéssel és imával készül fel a megmérettetésekre Kiss Attila római katolikus pap, aki aranyéremmel tért haza az ausztriai nemzetközi kutyafogathajtó versenyről.