
Fotó: Gecse Noémi
Márton Árpád festőművész barátaival, tanítványaival és tisztelőivel népesült be szombat délután a csíkszeredai Mikó-vár udvara: köszönteni jöttek és együtt ünnepelni a művészt a 75. születésnapja alkalmából szervezett jubileumi kiállítás megnyitóján.
2015. október 04., 22:052015. október 04., 22:05
Az ünnepélyes eseményen a házigazda Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal Attila alpolgármester mondott köszöntőbeszédet. Az alpolgármester elmondta, magát a művészt kérték fel, hogy rendezze be a kiállítást.
„Azt gondolom, hogy amikor dolgozik, amikor alkot, lehet, hogy veszekszik is a színekkel, ecsettel, vászonnal, küzd is velük és játszik. Amikor vele beszélsz, lendületes és mosolygós, végtelenül kedves és előzékeny. Szelíd és szenvedélyes, harsány és alázatos egyszerre. Amikor másról beszél, kifinomult, választékos és míves, ha kell, akkor atyai, ha kell, gyermeki. Érző. Amikor róla beszélnek, akkor csöndes és figyel. És nem mosolyog. Talán szorong is egy kicsit” – mondta az ünnepeltről az elöljáró.
Újjászületett a művészet
Kozma Mária író, szerkesztő az ez alkalomból a Csíkszereda Kiadóhivatal és a Pallas Akadémia gondozásában megjelent két kötetet mutatta be az egybegyűlteknek, majd Banner Zoltán művészettörténész beszélt az ünnepeltről, munkáiról, és megnyitotta a kiállítást. Rámutatott, Márton Árpáddal is újjászületett a művészet, ugyanis minden jelentős művésszel újrakezdődik a művészet. Hangsúlyozta, Márton Árpád soha nem követett senkit, és őt sem lehet követni. De példa arra azoknak, akik művészettel foglalkoznak, hogy a művészettel nem lehet kapni, csak adni lehet és érdemes.
„Azt jól jegyezzük meg, hogy a szenvedélyesség, humanizmus, amely a művészeteket naggyá tette, amely minden irányzat fölött, mint egy szivárvány összeköti a nemzetek művészetét az emberiség művészetévé, e szenvedélyes humanizmus egyik utolsó klasszikus képviselőjét ünnepeljük ma, képei által mi is betekinthetünk az örökkévalóság szférájába – fogalmazott Banner. – Itt, hetvenöt év gyűrűjében biztosak lehetünk, hogy amíg ilyen antennaemberek élnek közöttünk, addig az adóállomás is működik, és olykor még jó híreket is kapunk.”
Tovább dolgozik
Márton Árpád csodának nevezte az eseményt, azt, hogy annyian elmentek őt ünnepelni. Mint mondta, úgy érzi, nem élt hiába. „Mindent megkaptam, az alkotáshoz az összes lehetőség a kezemben volt. Nagyon sok ember hozzájárult ahhoz, hogy dolgozni tudjak. Meg kell köszönnöm a családomnak, a feleségemnek. Amit sikerült megalkotni, eldadogni ez alatt a néhány év alatt, nagyrészt az én birtokomban van, de az önöké” – mondta a művész, aki 50 éve él és alkot Csíkszeredában.
A művész egyébként a teljes életműből válogatott a tárlatra, a legkorábbi alkotásai közül is került néhány az anyagba. „Természetesen a továbbiakban is dolgozni fogok. Lássuk mennyi energiát ad a Fennvaló, akinek hálát adok az eddigiekért, és hálát adok önöknek, hogy egy ilyen közegben, ilyen környezetben élek és dolgozhatok” – fogalmazott Márton Árpád. A megnyitó végén a közönség felállva tapsolt, és Györfi Erzsébet népdalénekes közreműködésével dallal köszöntötték az ünnepeltet.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
szóljon hozzá!