A Pedagógusok Szakszervezete arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz. A szervezet állásfoglalása szerint összeegyeztethetetlen a jogállami kritériumokkal az az eljárás, amelynek keretei között minden egyeztetés nélkül a kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt érdemi tárgyalás nélkül egyetlen nap alatt elfogadja. Mint írták, aggasztónak és az ország érdekeivel ellentétesnek tartják, hogy az Országgyűlés ismét a felsőoktatás autonómiáját súlyosan sértő törvénymódosítást fogadott el.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának munkatársai a doktoranduszokkal együtt nyílt levelet fogalmaztak meg a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, kiemelve: elutasítanak minden olyan törekvést, amely „az egyetemi autonómiát korlátozza\". Mint megjegyezték: a tudomány, a művészet és az oktatás politikától való függetlensége olyan alapérték, amelyet irányultságtól függetlenül minden felelős politikusnak tiszteletben kell tartania. Úgy vélekedtek, egyértelmű, hogy a kormányzati érdek a „nemzetközi rangsorokban legjobban teljesítő felsőoktatási intézmény, a CEU/KEE ellehetetlenítését célozza meg\".

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának nyílt leveléhez az intézmény rektora, Csanádi Judit is csatlakozott. Ebben a rektor elfogadhatatlannak nevezte \"az utólagos törvénykezés gyakorlatát\", ami \"jelen esetben egyértelmű politikai akció a felsőoktatás egyik szereplője ellen\". Csanádi Judit egyúttal felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a törvénymódósítást.

Cseh egyetemi és kulturális intézetek képviselői nyílt levelükben úgy fogalmaztak: „A joggal való ilyen diszkriminatív visszaélés a nem demokratikus, autoriter rendszerek sajátja, amiről azt gondoltuk, hogy a múlt századi tapasztalatok után már nem tér vissza Európába. A magyar kormány eljárása így felsorakozott a török egyetemeken a közelmúltban végrehajtott politikai és nacionalista tisztogatások, valamint az orosz rezsim azon igyekezete mellé, hogy bezárja a szentpétervári Európai Egyetemet\".

Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszternek és Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektorának címzett nyílt levelet a prágai Károly Egyetem három karának képviselői, a Filmművészeti és Televíziós Akadémia dékánja, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, a Václav Havel Könyvtár, a Cseh Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete, valamint a Nemzetközi Kérdések Szövetsége Intézet igazgatói írták alá.

A nyílt levél aláírói emlékeztetnek: a Közép-európai Egyetem, amelyet 1991-ben Prágában alakított meg Soros György magyar származású amerikai milliárdos, és 1996-tól működik Budapesten, az elmúlt időszak alatt nagy nemzetközi megbecsülést vívott ki magának. Azt írták: ha a Közép-európai Egyetemnek be kellene szüntetnie tevékenységét Magyarországon, a cseh tudományos élet képviselői készek hozzájárulni ahhoz, hogy működését valahol másutt folytathassa.

A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth szerint érthetetlen, hogy miért volt szükség a magyar felsőoktatási törvény módosítására. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa keddi közleményében kiemelte: „értetlenséggel szemléljük” a jogszabály sürgősségi eljárásban elfogadott módosítását. A lépés „közvetlenül fenyegeti” a „rangos” budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) létét – tette hozzá. A nemzetközi irányultságú oktatási intézmény hallgatói 117 országból érkeztek, van köztük 44 fiatal német is, és számos Németországból érkezett professzor is tevékenykedik a CEU-n – áll a közleményben, amely szerint „az Európai Unió széleskörű támogatása és a sok sikeres végzett hallgató jelzi, hogy ez az egyetem rendkívül fontos pillére a budapesti tudományos intézményrendszernek”.

Kedd este a CEU New York egykori kormányzójának közleményét továbbította az MTI-hez, amelyben George Pataki is szót emelt az egyetem védelmében. A magyar származású amerikai politikus felidézte, hogy 2004-ben őt érte a megtiszteltetés, hogy aláírja Magyarország akkori miniszterelnökével a megállapodást, amelyben a CEU-t elismerték magyar egyetemként. Kiemelte: a CEU befektetés Magyarország számára, és minden támadás az egyetemi autonómia és akadémiai szabadság ellen komoly visszalépést jelent Magyarország magas színvonalú oktatásában és a két ország közötti kapcsolat jövőjére is hatással van.

Amint arról beszámoltunk, száz erdélyi magyar oktató, kutató, véleményformáló írta alá azt a levelet, amelyben a magyarországi felsőoktatási törvény tervezett – időközben megszavazott –módosításának visszavonására szólították fel a budapesti kormányt. Szerintük ellehetetlenedhet a Közép-Európai Egyetem (CEU) budapesti működése. A kezdeményezéshez azóta mások is csatlakoztak.

Kedden az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint külföldi egyetem – így a Közép-Európai Egyetem is – csak államközi szerződés alapján működhet Magyarországon.