Több mint húszezer fiatal magyar vállalkozót számoltak Erdélyben

Potápi Árpád János a külhoni magyar fiatal vállalkozók helyzetéről készült kutatási beszámolót ismertető konferencián elmondta: ennek egyik eszköze volt a szakképzés megerősítése, amelynek a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek majd. Továbblépésként hirdették meg a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, s a programmal közel 2000 fiatal vállalkozót tudtak elérni, ami a kapcsolatépítést is jelentősen segítette.

A jövőben szeretnének a gazdasági témáknál maradni, az elkövetkező időszakban a vállalkozások, családok támogatásra kerülne a középpontba. Ezért a Magyar Állandó Értekezlet december 1-i ülésén azt javasolják majd, hogy külhoni magyar családi vállalkozók évét hirdessék meg tematikus évként 2017-re. Az államtitkár elmondta: az idei programra 750 millió forint állt rendelkezésre, jövőre tervek szerint 1 milliárdot különítenének el. Rámutatott: amellett, hogy 2010-14 között meghozták a szimbolikus jogszabályokat és törvényeket, amelyek nagyon kellettek a nemzet közjogi egyesítéséhez, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőföldön való boldogulásra. Kitért a demográfiai helyzet tarthatatlanságára, az elvándorlás és az asszimiláció problémájára, ami mint mondta, számos megoldandó kérdést vet fel.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főigazgatója közölte: a kutatás a HÉTFA Kutatóintézet irányításával, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közreműködésével az államtitkárság megrendelésére készült. Azt mondta, hogy a magyarság gazdasági értelemben is sokszor hátrányos helyzetben van, de reményei szerint szervezettséggel, összefogással ezt a relatíve hátrányos helyzetet előnnyé tudják kovácsolni.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója kiemelte: kilenc esettanulmányt készítettek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külhoni magyar területeken mintegy 40 ezerre tehető a fiatal magyar vállalkozók száma. Erdélyben 20-23 ezer, Felvidéken 10-12 ezer, Délvidéken 4-5 ezer, Kárpátalján 2,5 ezer, Dél-Baranya és Muravidék közel száz lehet a számuk. A nagyvárosi övezetek mellett a mezőgazdasággal foglalkozó területeken, ilyen tevékenységekhez kapcsolódva lelhetők fel főként. Egyaránt jellemző a családi gazdaság, vállalkozások átvétele és az önerőből, saját elhatározásból indított vállalkozások. Kétharmaduk férfi, nagy részük családban él, egy gyermeket nevelnek, s közel ötven órát dolgoznak hetente.

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az elvándorlással szemben az otthonmaradást választották – közölte Csite András, hozzátéve a sikerhez a bátorság, a kitartás, a szorgalom, az innovativitás, a szaktudás mellett a támogató családi környezetet, a szakmai és piaci beágyazottságot is szükségesnek tartották. Hozzátette: Délvidéken és Kárpátalján inkább hátrányosan élik meg a helyzetüket a fiatal magyar vállalkozók, Erdélyben minden második válaszadó azt jelezte, nem érzékel különbséget, s negyedük tartotta rosszabbnak a helyzetét, a Felvidéken 62 százalék nem tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a többségi nemzethez tartozókkal szemben.

„A fiatal vállalkozók pénzügyi támogatást, személyre szabott képzést, tanácsadást, a kapcsolatteremtés segítését, és a magyarországi piacra való belépés támogatását várják\" – közölte Csite András, aki kiemelte: egy vállalkozás alapítása egyúttal az otthon maradás melletti döntést jelenti.