Szili: a 24. órában vagyunk az autonómia létrehozásához

Szili Katalin hangsúlyozta, az autonómia soha nem elszakadást jelent, hanem a többségi társadalommal kooperációban, megegyezésben kell ennek létrejönnie. A többféle létező megoldásra utalva megjegyezte, „amit szabad Európában bárhol, azt legyen szabad a magyaroknak is\".

„Az elv most az, hogy legyen minden területen egységes elképzelés\" – jegyezte meg Szili Katalin, kitérve arra is, hogy a közelmúltban sikerült több egyeztetésen közelíteni egymáshoz a székelyföldi autonómiára vonatkozó két koncepciót. Kiemelte, a helyieknek kell eldönteniük, hogy mit szeretnének, az anyaország feladata a segítés, a „menedzselésben\" való támogatás. A szociaista politikus hangsúlyozta: láttatni kell Magyarország szomszédaival, hogy az autonómia a megmaradásról szól és az egyenjogúságot biztosítja, az ez évben kutatandó kérdésnek nevezve annak vizsgálatát, hogy „szándékában áll-e a következő generációnak fölemelni ezt a zászlót\".

Mint mondta, az elmúlt évtizedek legnagyobb problémája a népességfogyás volt, de Magyarország uniós csatlakozásával azt is felvállaltuk, hogy ez sokaknak nyújtja a más államba költözés lehetőségét. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene megteremtenünk a visszajövetelük lehetőségét\" – fűzte hozzá. Megjegyezte, az uniós polgárok 85 százaléka többségi társadalmakhoz tartozik, tizedük él kisebbségben, és öt százalék a migránsok aránya, de „Európa az öt százalékkal foglalkozik, a tízzel nem; ez a mi legnagyobb bajunk\".

Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa arról beszélt: a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete rossz, de a környező népek sincsenek jobb szituációban. Mint mondta, az elmúlt 25 évnek voltak olyan mozzanatai, amelyekre nem lehetünk büszkék a magyar nemzetpolitikában, „de azért az tény, hogy a lélekben 15 millió magyar gondolatától eljutottunk ma a gyakorlati nemzetegyesítés folyamatáig, ami sokkal mélyebbre ható, mint ahogyan az a médiában megjelenik\". Ráadásul, tette hozzá, ma már nem csupán a Kárpát-medencében gondolkodunk, hanem „világnemzetté váltunk\", ami újabb és a korábbiaktól eltérő kihívásokat hoz magával.

Juhász György, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos főmunkatársa annak a véleményének adott hangot, hogy 2010 óta „létrejött a preautonómia állapota\", mivel a magyar kormány a szükséges lépések kilencven százalékát megtette. Mint mondta, a megvalósításban Észak- és Közép-Bácska „igen elöl áll\", a sorban a második Erdély. Szerinte a szlovákokkal azt kell megértetni, hogy – szemben az ő történelmi példájukkal – „az autonómia nem azonos a szeparatizmussal\".