Szélsőséges közel-keleti kilátások

Az előzetes felmérések és az exit-poll eredményeknek ellentmondva a Hamász radikális mozgalom nyerte meg a palesztin parlamenti választásokat, és 76 képviselői helyével megszerezte az abszolút többséget is a 132 fős törvényhozásban. A végleges eredmények szerint az eddig kormányzó Fatah csak 43 mandátumot szerzett. Elemzők szerint a Fatah választási kudarca azzal magyarázható, hogy képtelen volt a békét és a biztonságot biztosítani a palesztinoknak, miközben általánossá vált a korrupció is a szegénység és a munkanélküliség mellett. A Hamász, amely első alkalommal vett részt a parlamenti választásokon, képes volt egységfrontot létrehozni, és szigorú fegyelmet követelt meg jelöltjeitől a kampány kezdetétől egészen a szavazásig. A Fatah akkor szerzett abszolút többséget a törvényhozásban, amikor az első, 1996-ban palesztin területen szervezett választások idején a Hamász bojkottálta a voksolást, hogy tiltakozzon az 1993-as oslói megállapodások ellen, amelyek alapján megszületett a palesztin autonómia és az első palesztin parlament.

Ki és kivel kormányoz?
A Fatah vezette palesztin kabinet már a részeredmények hallatán benyújtotta lemondását. Mahmúd Abbász palesztin elnök elfogadta Ahmed Korei miniszterelnök lemondását, de felkérte, hogy az új kormány megalakulásáig maradjon hivatalában. Emellett a palesztin elnök mindenkit felszólított a választások eredményeinek tiszteletben tartására, mivel a voksolások tisztességesek és átláthatóak voltak. A Hamász győzelme után nagy kérdés, hogy milyen kormány jön létre, hiszen még az sem tisztázott, hogy a szervezet valóban akar-e kabinetet alkotni. A Hamász az abszolút többség birtokában egyedül is kormányt alakíthat, de előnyben részesítene egy koalíciót. Az eddig kiszivárgott hírek viszont ellentmondásosak. A Hamász több vezetője jelezte, hogy politikai partnerkapcsolatokról és kormányalakításról kíván tárgyalni a Fatahhal. A palesztin párt egy magas rangú, névtelenséget kérő illetékese szerint viszont a Fatah nem szándékozik csatlakozni egy olyan koalíciós kormányhoz, amelyet a Hamász alakíthat meg választási győzelme nyomán. Nem sokkal később azonban Nabíl Saat tájékoztatási miniszter kijelentette: a Fatah még nem döntött ebben a kérdésben. Ha a Fatah nem lép be a kormányba, akkor a Hamásznak kisebb pártokkal és független képviselőkkel kell összefognia.
A Hamász és a Fatah viszonya amúgy sem jó, híveik csütörtökön is összeverekedtek a ciszjordániai Rámalláhban. Szemtanúk szerint a csetepaté azt követően tört ki a két tábor között, hogy a Hamász tagjai kitűzték a szélsőséges mozgalom zöld zászlaját a palesztin parlament épületének bejárata fölé, s a Fatah-hívek megpróbálták letépni onnan a vásznat. A helyszínre, ahonnan rövid lövöldözés is hallatszott, palesztin biztonságiak siettek. A jelentések szerint ketten megsérültek. A parlament épületének számos ablaka betört, miután a két tábor kövekkel dobálta meg egymást.

Megakadhat a békefolyamat
A Hamász győzelme biztosan veszélybe sodorja a közel-keleti béketárgyalásokat, mert a szervezet korábban elkötelezte magát Izrael állam megsemmisítése mellett. Nyugati elemzők szerint a mozgalom szóban bizonyosan folytatja az Izrael-ellenes támadásokat, de a szervezet a gyakorlatban tartotta magát a tavalyi tűzszünethez, és utoljára 2004. augusztusában követett el öngyilkos merényletet. Mahmúd az-Zahar, a Hamász egy másik vezetője jelezte is, hogy a szervezet kész meghosszabbítani a tűzszünetet Izraellel, ha a zsidó állam hasonlóképpen jár el. A tűzszünetben Mahmúd Abbász palesztin elnök és Ariel Saron izraeli kormányfő állapodott még a múlt év februárjában. A gesztus ellenére azonban a Hamász mostantól nyomatékosabban ellenállhat azoknak a követeléseknek, hogy fegyverezze le magát, ahogy az a békéhez vezető „útitervben” szerepel. Az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország „kvartettje” által támogatott „útiterv” 2005 végére egy palesztin állam létrehozását irányozta elő. Ez a célkitűzés egyre távolabbinak tűnik, hiszen a 2000-ben összeomlott béketárgyalások újraindítására sincs kilátás.
A Hamász közölte, hogy nem fogja elismerni Izraelt, bár azt is értésre adta, hogy a tárgyalások nem zárhatók ki, ha Izrael visszaadja az összes elfoglalt területet, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Ezt a zsidó állam nyilván nem fogja megtenni. Izrael azt közölte, hogy csak akkor tárgyal a Hamásszal, ha az leteszi a fegyvert, és törli alapokmányából az Izrael megsemmisítésére vonatkozó kitételt.
Az Egyesült Államok álláspontja is változatlan: továbbra is terrorszervezetnek tekinti a Hamász palesztin szélsőséges mozgalmat. Ezt George Bush elnök és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is közölte. Utóbbi a tervek szerint hétfőn Londonban találkozik a közel-keleti kvartett többi képviselőjével, hogy megvitassák a palesztin választások nyomán előállt helyzetet. Washington kizárt minden tárgyalást amíg a Hamász meg nem változik, az Európai Unió pedig azt közölte, hogy csak olyan kormánnyal működik együtt, amely békés eszközöket használ. A Nyugat segítsége létfontosságú a Palesztin Hatóság működtetéséhez, és mind Washington, mind az EU jelezte, hogy ezt le fogja állítani, ha a Hamász nyer.

A muzulmánok bizakodnak
Arab szakértők viszont a nyugatiakkal ellentmondó értékeléseket fogalmaztak meg. A közel-keleti sajtó által idézett elemzők szerint Izrael és az Egyesült Államok nyilvánvalóan alkalmazkodni fog a realitásokhoz, a Hamász győzelméhez, és új lehetőségeket tár majd fel a közel-keleti béketárgyalások előtt. Az egyik neves muzulmán politológus szerint az Egyesült Államoknak és Izraelnek nincs más választása, mint hogy megalkudjon a Hamásszal. Az amerikaiak szerinte bele fognak törődni ebbe, különösképpen azért, mert a Hamász nem akarja monopolizálni a hatalmat. A közel-keleti muzulmán mozgalmak egyik egyiptomi szakértője szerint az amerikaiak titkos kapcsolatra fognak lépni a Hamásszal, eleinte azonban a nyilvánosság előtt nyomást fognak gyakorolni rá, és megpróbálják rávenni, hogy megváltoztassa bizonyos elképzeléseit. Emellett az izraeliek valószínűleg gyakorlatiasabbak lesznek a Hamásszal kapcsolatban, mint a Bush-kormányzat, amely ideológiai alapon ellenségesen viszonyul az általa terroristának nevezett csoporthoz.