Fotó: Ilusztráció
2012. szeptember 27., 12:272012. szeptember 27., 12:27
A fedőnév az áldozatok pokoli életkörülményeire utalt - számolt be az északolasz nagyvárosok utcáit uraló koldusmaffia elleni hatósági fellépésről a Corriere della Sera milánói napilap.
Egy éven át tartották megfigyelés alatt a járdákon, utcasarkokon, közlekedési lámpáknál kéregető külföldieket. Az olasz sajtóban „alamizsna rabszolgának” nevezett koldusok, többségükben testi fogyatékosok reggeltől estig, akár napi 10-12 órát is dolgoztak esőben, hidegben egyaránt, bevételüket „gazdáik” óránként begyűjtötték. A koldusok szálláshelye külvárosi barakktelepen volt, ahol a földön aludtak, enni sem mindig kaptak.
Milánóban tizenkét rabszolgatartót tartóztattak le, Torinóban négyet, román állampolgárságú romákat és törököket. „Bűnszervezethez kevésnek tűnnek, de széles és jól működő hálózatot irányítottak” - közölte az illetékes ügyész, aki szerint a „rabszolgatartók a legelementárisabb emberséget sem tanúsították kizsákmányolt honfitársaik iránt”.
A milánói és torinói utcákon koldulókat a fekete-tengeri Konstancából hozták furgonnal. Egy 31 éves, fél testére bénaságban szenvedő nőt rokonaitól vásárolták meg kétezer euróért. Egy 51 éves férfi magától csatlakozott, állásígérettel hitegették. Ahogy megérkeztek Olaszországba, útlevelüket elvették és veréssel kényszerítették őket munkára. Naponta legalább 35 eurót kellett összekoldulniuk, ha nem voltak rá képesek, lopniuk kellett.
A rendőrség szerint a koldusmaffia csoportjai szabályosan felosztották egymás között az olasz városokat. A milánói koldusokat kézben tartó Ibram Saba néhány év alatt egymillió eurót keresett a „rabszolgáival”, s Konstanca mellett épített magának belőle villát - tudta meg a Corriere della Sera.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok