Koszovó teljesítette az Ahtisaari-tervet – interjú Hashim Thaci kormányfővel

– Mik a legfontosabb problémák, amelyekkel egy fiatal országnak meg kell küzdenie? Beszélhetünk-e gazdasági és intézményes szempontból stabil államról Koszovó esetében?

– Négy év telt el a koszovói függetlenségi nyilatkozat óta, szeptember 10-étől pedig már a nemzetközi felügyelet is véget ért. Ez utóbbi lépés bizonyítja leginkább Koszovó megfelelő szintű értettségét az intézményes működés tekintetében. Meg tudtuk teremteni a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy a lakosság, függetlenül etnikai hovatartozásától, élhessen a szabadságjogokkal. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, Koszovót akár példaként is emlegethetjük a régióban a hatékony államépítés és a kisebbségek védelmét illetően. Államiságunk négy éve alatt maradéktalanul végrehajtottuk az Ahtisaari-tervet, amely különös hangsúlyt fektetett a kisebbségben élő nemzeti közösségek kulturális, vallási jogainak biztosítására. Ami a gazdaságot illeti, 2008 óta stabil növekedésről beszélhetünk. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy még sok a tennivaló, de a gazdasági világválság közepette Koszovó tartani tudta pénzügyi stabilitását.

– Belgrád ellenezte a nemzetközileg felügyelt koszovói függetlenség megszüntetését. Pristina ellenőrzés alatt tudja tartani az észak-koszovói helyzetet?

– Koszovó szuverén és független állam. A legtöbb demokratikus ország elismerte függetlenségünket, s ezúttal is szeretném kihasználni a lehetőséget, hogy köszönetet mondjak Magyarországnak, amely az elsők között tette meg ezt. A felügyelt függetlenség befejezése éppen azt mutatja, hogy Pristina teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, végrehajtja az Ahtisaari-tervet, amely garantálja a kisebbségek jogait, és lehetővé teszi a különböző nemzetiségek együttélését. Belgrádnak elsősorban a Szerbiában élő kisebbségekkel kellene foglalkoznia, ugyanakkor példát vehetne Koszovótól a nemzetiségek jogait illetően.

Ezzel segítené az egész régiót. A koszovói kormány nem akar különleges szabályozásokat bevezetni Észak-Koszovóban. A szándékunk csupán annyi, hogy ugyanolyan decentralizációs folyamatok menjenek végbe, mint Koszovó egészében. Igyekszünk oly módon közelebb vinni a kormány szándékait az észak-koszovóiakhoz, hogy ezzel párhuzamosan a helyi közösség a saját törekvéseit is érvényesíteni tudja. Ugyanakkor Belgrád miatt párhuzamos struktúrák jöttek létre, amelyek igyekeznek megakadályozni a szerbek integrációját. Szerbia igyekszik egyfajta alkutárgyként használni az itt élő szerbeket.

Érdemes megnézni a különbséget Észak-Koszovó és az ország többi része között, az északi rész ugyanis gazdaságilag stagnált az utóbbi években. A koszovói szerbek többsége egyébként integrálódott a koszovói társadalomba, a kormányban például egy miniszterelnök-helyettessel és három miniszterrel képviseltetik magukat. Az észak-koszovói szerb közösség integrációja visszafordíthatatlan folyamat, s ez nem azért van, mert bárki is erre kényszerítené őket, hanem előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy Pristina a jelenlegi állapotoknál jóval előnyösebb gazdasági jövőt kínál. Most az itt élő szerbeket félelemben tartja a belgrádi titkosszolgálat, s mindennapi életüket megkeserítik a szervezett bűnözői csoportok.

– Úgy tűnik, ön hajlamos leegyszerűsíteni a helyzetet. Egykori kisebbségiként nem érez empátiát a jelenlegi koszovói kisebbségek iránt?

– Éppen azért fogadtuk el, s érvényesítettük teljes egészében az Ahtisaari-tervet, mert jól ismerem az elnyomást és a diszkriminációt. Ez a terv a lehető legtöbbet kínálja a kisebbségvédelem terén. A koszovói szerbeknek nem kell mást tenniük, mint élni az általunk kínált lehetőséggel

– El tudna képzelni egy szerb autonómiát Észak-Koszovóban?

– Minden észak-koszovói megoldásnak összhangban kell lennie az alkotmánnyal és az Ahtisaari-tervvel. A koszovói szerbek többsége az Ibar folyótól délre él, s őket ez idáig is nagymértékben integrálta az Ahtisaari-terv, maximális garanciákat biztosítva az önigazgatásra, a közösségi jogok érvényesítésére.

– Hogyan látja a koszovói–szerb párbeszéd esélyeit a belgrádi hatalomváltás után?

– Minden problémára a párbeszéd jelenti a megoldást. Tiszteletben tartjuk szerb nép döntését a választásokon, s készek vagyunk a dialógusra a Koszovó és a Szerbia között jelenleg fennálló tarthatatlan állapot feloldása érdekében. Az etnikai kisebbségek a híd szerepét játszhatják ebben az együttműködésben.

– Elképzelhető a jövő egy nagyalbán államban? Mi a koszovói lakosság álláspontja Albánia és Koszovó esetleges egyesítésével kapcsolatban?

– Két független országról van szó, s ez így is marad. Törekvéseink szerint Koszovó és Albánia – több más régióbeli állammal együtt – az Európai Unió tagjaként fog majd együtt élni. 

Pataky István