2012. december 12., 08:112012. december 12., 08:11
A történelem és a tények azt bizonyítják, hogy a zsidó telepek sohasem gördítettek akadályt a béke útjába. Ebből kifolyólag az EU tévesen helyez hangsúlyt erre a kérdésre” – áll az izraeli külügyminisztérium hétfői közleményében. Az EU külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint „mélyen felkavaróak” a telepek bővítésére vonatkozó izraeli tervek Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.
A külügyminiszterek értékelése szerint, ha azok megvalósulnak, súlyosan aláássák a konfliktus tárgyalásos megoldását, mert veszélybe sodorják az egybefüggő, életképes palesztin állam létrejöttét és azt, hogy Jeruzsálem mindkét állam fővárosa legyen. A tárcavezetők ismételten leszögezték, hogy a telepek a nemzetközi jog szerint törvénytelenek, és akadályozzák a békét.
Az izraeli külügyi közlemény szerint a békemegállapodás elmaradásának az a legfőbb oka, hogy a palesztinok nem hajlandók közvetlen tárgyalásokat folytatni Jeruzsálemmel és elismerni Izraelt a zsidó nép nemzetállamának. Erről tanúskodott Mahmúd Abbász palesztin elnök minapi ENSZ-beli felszólalása és Háled Mesaal Hamász-vezető gázai nyilatkozata is.
Jeruzsálem szerint az Európai Unió egyoldalú hozzáállásával bátorítja az Izrael jogainak elutasítását célzó politikát, és nem járul hozzá a végleges izraeli–palesztin békemegállapodás kidolgozásához. Még élesebben fogalmazott tegnap az izraeli közrádióban Avigdor Liberman külügyminiszter, azzal vádolva Európát, hogy olyan politikát folytat, mint a harmincas évek végén. „Európa megint csak nem vette figyelembe az Izrael elpusztítására tett felhívásokat (...) láttuk ezt már a harmincas évek végén, negyvenes évek elején, amikor Európa tudta, mi folyik a koncentrációs táborokban, és nem tett semmit” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok