Borboly a csicsói reptérről: kalákában is megépíthetnénk

„Egy már működő repülőtér továbbfejlesztéséről van szó” – jelentette ki rögtön a beszélgetés elején Borboly Csaba, aki szerint az elmúlt napokban a „lovakat megkerülte a szekér”, és a csicsói repülőtérrel kapcsolatban több hír is szárnyra kelt.

A tanácselnök nem mondta ugyan ki, de körülményes felvezetése mögött tulajdonképpen az állt, hogy múlt héten a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, Szász Jenő egy sajtótájékoztatón bejelentette: elkészült a Cekend-tetőre tervezett légikikötő látványterve, illetve megvalósíthatósági tanulmánya. Így egyik napról a másikra már két Hargita megyei reptérterv is „forgalomba került”, jelentősen felkeltve a közélet érdeklődését, esetenként ellenérzését.

Borboly repülőtér-fejlesztési koncepcióval támasztotta alá a Csíkszereda szomszédságában lévő létesítmény fejlesztésének fontosságát. A tanulmányból kiderült, hogy Hargita megye mindhárom régiójában létre lehetne hozni ugyan egy-egy repteret, egy regionális jellegű, menetrend szerinti járatok indítására és fogadására alkalmas légikikötőnek viszont Csíkban lenne helye és létjogosultsága. A gyergyói (Szárhegy) és az udvarhelyi (Cekend-tető) térségben sportrepterekre lenne szükség – vonja le a következtetést a fejlesztési koncepció.

A csicsói – hivatalos nevén Hargita Airport – létesítmény fejlesztéséhez a következőkre lenne szükség: a kifutópálya leaszfaltozása 24 méter szélességben és 1200 méter hosszúságban, egy kisméretű utasterminál építése, egy NDB-rendszer kiépítése (amely segítségével a repülőteret akár köd esetén is meg lehet közelíteni), a reptér közművesítése; a fénytechnika beszerelése.

Kérdésünkre, hogy milyen forrásból lehetne megépíteni mindezt, a tanácselnök elmondta: vidékfejlesztési alapra Csicsó tud pályázni, akárcsak Csíkszereda a regionális operatív programra, a megyei tanácsnak pedig megvannak a saját pályázási lehetőségei.

„Csicsó megépíthetné az európai besorolású útról a reptérre vezető bekötőutat. Az aszfaltburkolat tulajdonképpen kilenc kilométernyi megyei út leaszfaltozásának felel meg, legrosszabb esetben kilenc kilométer megyei út költségével számolunk. Továbbá keressük az együttműködést a közbirtokosságokkal, magánerdészetekkel. Ha akarjuk, szinte uniós pénz nélkül is meg lehet építeni. A szükséges összeg nem több, mint egy nagyobb közbirtokosság éves legelőtámogatása. Ha akarjuk, akár kalákában is meg tudjuk csinálni” – fejtette ki Borboly.

Kiderült, idén két fő célt tűztek ki: a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, illetve egy cég létrehozását a reptér működtetésére. A bemutatott fejlesztési koncepció szerint ATR típusú gépek szállhatnának le és fel, olyanok, amelyek jelenleg is repülnek a romániai városok között. Basler Turbo 67 típusú gépeket is említenek, mivel ezek már füves pályára is le tudnak szállni. Az említett gépek 30-50 személyt tudnak szállítani, és egy-két óra közelségbe hoznák a magyar és a román fővárost.