Tavaszi életerő

Szárzeller krémleves csírával
Hozzávalók: 50 dkg szárzeller, 2 darab krumpli, 1 evőkanál vaj (vagy olaj), só, fehér bors, 2 dl tejszín, brokkolicsír
Elkészítés: A zellerszárakat megmossuk, nagyobb darabokra vágjuk, majd pároljuk. A krumplit meghámozzuk, kockára vágjuk és a zellerhez keverjük. Felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sózzuk és borsozzuk, majd puhára főzzük. Amikor a zöldségek megpuhulnak, botmixerrel pépesítjük, majd a tejszínt hozzáöntjük és összemelegítjük. Csírával fogyasztjuk.

Néhány évvel ezelőtt kattantam rá a csírára, amikor megjelent az üzletek polcain, és mivel szeretek minden újdonságot kipróbálni, ezért vásároltam. És jó döntés volt, gyermekeim nagyon szeretik, és sokkal finomabb, egészségesebb, mint az üvegházban nevelt görög uborka vagy paradicsom. Vajas kenyérrel vagy szendvicsbe rakva nagyon finom, hamar függővé lehet válni.

A csíráknak éltető ereje van, áldásos hatásuk a szervezetre köztudott, a kifejlett növény esszenciáját tartalmazzák, rendkívül gazdagok ásványokban, vitaminokban, enzimekben, ezért egészségvédő hatásuk kiemelkedő. A csíra természetes vitaminbomba, amit nem kapszula formájában fogyasztunk el, ugyanakkor ízletességük és változatosságuk miatt nagyon könnyen beilleszthetjük táplálkozásunkba. Használhatjuk salátákhoz, szendvicsekhez vagy főzéshez egyaránt.

Ilyenkor márciusban nagyon vágyunk a tavaszi zöldekre, de még nem jött el térségünkben az ideje az igazi kerti zöldségeknek, ezért érdemes nekifogni csíráztatni. Nem ördöngösség, és ráadásul nagyon megéri. Ugyanis ha a boltban akarjuk készen megvenni ezt az egészséges alapanyagot , jóval drágább, mintha mi magunk csíráztatnánk, ráadásul nem is tudjuk, honnan származik, mennyire friss, mióta áll a polcokon. Kevés energiabefektetéssel kiváló minőségű házi csírát állíthatunk elő.

Otthoni csíráztatásra az ideális megoldás a csíráztatótál használata. Amennyiben nincs ilyen tálkánk, befőttes üvegben is megpróbálhatjuk. A csíráztatás előtt ajánlatos a magokat egy napig vízben áztatni, másnap leöblíteni, majd az edényekben egyenletesen eloszlatni a magvakat a szűrős tálakban. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak annyi mag legyen a csíráztató tálban,
amennyi kényelmesen elfér egy emeleten. Szárazon a csíráztató tálat egy rétegben terítse be a mag, és ennek a mennyiségnek vegyük a felét, hogy a magok kényelmesen csírázhassanak. Csírázás során ugyanis megnő a térfogatuk. Az alsó rekeszben lévő tálba vizet rakunk, ami mindig egy kicsit nedvesen tartja majd azokat. Naponta egyszer-kétszer folyó víz alatt le kell öblíteni a magokat. A magok csíráztatási ideje eltérő, 2–3 naptól egészen az egy-két hétig is elterjedhet. Amikor a csíra már szépen megnőtt, és a magok tömegesen kezdenek csírázni, az edényt hűtőszekrénybe állítjuk, ahol a csírák növekedése lassabban ugyan, de tovább folytatódik. Hosszabb tárolás alatt azonban sokat veszítenek az ízükből és az értékes beltartalmukból.

Csíra nyerésére sokféle mag alkalmas: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab), hüvelyesek (bab, borsó, lencse), és egyéb magok, mint például retek, lucerna, brokkoli, mustár.

Érdemes olyan magokat választani, amelyek kifejezetten erre a célra valók. Lehetőleg reformboltokban, bioboltokban szerezzük be őket, tehát megbízható helyről. Bizonytalan helyről nem érdemes, mert többet ártunk vele, mint használunk, ezek ugyanis általában vegyszerezettek. A csírák pedig minden anyagot koncentráltan tartalmaznak.