Olyan, mint a spenót, s mégse…

Érnek meglepetések néha, rendszerint olyankor, amikor eldöntöm magamban, hogy nincs olyan alapanyag a közelemben, amit ki ne próbáltam volna. Így jártam a mángolddal is. Láttam ugyan, hogy a gasztrobloggerek körében nagyon népszerű lett a mángold, és tettem is egy kört annak felkutatására, hogy elérhető közelségben hozzá lehet-e jutni, de mivel az ismerőseim többsége nem is hallott róla, és a piacon sem találtam, letettem a kísérletezésről. Ekkor hozakodott elő az egyik kolléganőm a kérdéssel: mit lehet még készíteni mángoldból, hiszen a kertjében rengeteg terem, készítettek már salátát, főzeléket és krémlevest belőle, de kifogyott az ötletekből. Be kellett vallanom, biza én semmit, mivel mostanig nem kerültem olyan közelségbe a növénnyel, hogy főzhettem volna belőle. Na erre a kolléganőm két nap múlva nagy csokornyi mángolddal lepett meg, mi több, rá egy hétre sógornőm is jelezte, hogy ő tavaly is termesztett, sőt egyik kedves barátnőm is mondta, évek óta zöldell a kertjében tavasztól őszig ez az ízletes leveles zöldség. Bezzeg, amikor engem érdekelt volna, még egyik sem termesztett! Viszont ők, akik már főztek mángoldból, mind azt mondták, olyan, mint a spenót vagy a saláta, de egész nyáron lehet szedni, mert amint egy rendet levágtak, újabb hajtások jelennek meg. S még azt is mondták, hogy ugyanúgy kell elkészíteni, mint a spenótot vagy a salátát, figyelni kell viszont arra, hogy a mángoldlevelek vaskosabbak, mint az említett két növény. Így hát nekiláttam kísérletezni, főztem belőle főzeléket, készítettem töltikét, salátát, levest, többfélét is. Így elkészítettem a kolléganőm javasolta krémlevest, de főztem belőle olyan levest is, ami megtévesztésig hasonlít a salátaleveshez. A szárait pedig sógornőm tanácsára baconbe göngyöltem, és kevés olajon megpirítottam, valóban nagyon finom így is. Ezek után nyugodt lélekkel állíthatom én is: ideje ismét divatba hozni ezt a méltatlanul mellőzött leveles zöldséget! Nemcsak azért, mert többféle vitamin van benne, hanem azért is, mert figyelemre méltó mennyiségben tartalmaz rezet, kalciumot, foszfort és cinket is. Ráadásul mind az enyhén kesernyés leveleit, mind a levelek nyelét felhasználhatjuk akár nyersen különféle salátákban, akár főzve vagy sütve. Önöknek most a buggyantott tojással készített változatát hoztam a mángoldlevesnek, hogy mégse legyen pontosan olyan, mint a salátaleves, amit ugye púpos tojásrántottával szoktunk készíteni – legalábbis mi itt, Gyergyó vidékén.

Mángoldleves buggyantott tojással
Hozzávalók: 1 nagy csokor mángold, 4 tojás, 1 tojássárga, 2-3 cikk fokhagyma, 5 dkg szalonna, 1 dl tejföl, só, ecet.
Elkészítés: a mángoldot megpucoljuk, vagyis a vastag szárát letörjük, a leveleket folyó vízben megmossuk, majd csíkokra vágjuk; a fokhagymát megpucoljuk, és apró kockákra vágjuk; a szalonnát felkockázzuk. A szalonna zsírját kiolvasztjuk, a pörcöket kiszedjük belőle, a zsiradék felét letöltjük, a maradékon pedig megfuttatjuk a felvágott mángoldleveleket. Feltöltjük forró vízzel, hozzáadjuk a fokhagymát, sózzuk, majd addig főzzük, amíg a levelek megpuhulnak. Eközben a tojásokat egyenként belebuggyantjuk a levesbe, és lassan főzzük, amíg a fehérje megkeményedik. Ezalatt a tejfölben elsodorunk egy tojássárgát, feltöltjük kevés meleg levessel, majd a keveréket beletöltjük a fazékba, de már nem forraljuk tovább a levest. Tálalás előtt visszatesszük a levesbe a szalonnapörcöket, illetve ecetet és tejfölt adunk mellé.
Hasznos tudni: a mángoldlevelek vaskosabbak, mint a salátalevelek, ezért több fövés kell nekik. Szalonna helyett olajjal is készíthető.