
2013. május 24., 20:592013. május 24., 20:59
A kilencvenes évektől egyre népszerűbb a mangalicahús. A világ egyetlen szőrös disznójának elterjedésével egyenes arányban nőtt a húsáról keringő mendemondák száma. A jó körülményeket azonban a közhiedelem ellenére nem a makkoltatás jelenti. Veégh Attila, a magyarországi mangalicafesztiválok szervezője szerint a mangalicát soha nem hajtották ki az erdőbe makkot enni, mert amikor a disznótartásnak ez a fajtája divat volt itthon is, még nem létezett mangalica. A hús minősége miatt persze be kell tartani bizonyos szabályokat, például a mangalicánál fontos a ridegtartás, a táplálékára is figyelni kell, de a húsa nem a makktól lesz finom. (A hosszú hizlalási idő alatt a hús szerkezete lesz más: sokkal zsírosabb, ennek köszönhetően sütésnél nem szárad ki olyan könnyen, sokkal szaftosabb, omlósabb marad.)
Az első mangalica 1830-ban „született” az Osztrák-Magyar Monarchiában, a kisjenői uradalomban, egy szerencsés kereszteződésből. 1950-ig volt divatos a hűtőszekrény valamint az olaj tömeges elterjedéséig. Ekkortól nem volt szükség annyi zsírra, az érdekek a gyorsan felnövő, sok húst adó állatot követelték. Mangalicával egyre kevesebben foglalkoztak, a 90-es évekre pusztán egy 200 fős állomány marad meg, amelyet az utolsó pillanatban mentettek meg a teljes kipusztulástól. Háromféle mangalica létezik, a szőke, a vörös és a fecskehasú. Húsuk számottevően nem különbözik, bizonyos tulajdonságaik eltérőek: a szőke a legtermékenyebb, a fecskehasú fejlődik a leglassabban.
Mára már alaposan megnőtt a mangalicahús, és a belőle készült termékek ázsiója. Tenyészteni azonban nem mindenkinek éri meg. Akik hamar megtérülő haszonról álmodoznak, inkább csalnak. A szőrös disznó ugyan jóval drágább sima társánál, ám kétszer annyit eszik, miközben sokkal kevesebb hús, és lényegesen több zsír nyerhető belőle. A mangalicát másfél év alatt lehet felhizlalni vágósúlyra, és fele annyit fial, mint a közönséges sertés.
Ma már a mangalicából készült száraz termékek elfogynak itthon. A tőkehúsra nagy a kereslet Japánból, Hollandiából és legújabban Amerikából. Spanyolországba körülbelül 40 ezer hátsó láb kerül ki, meg némi karaj. A tévhittel ellentétben Spanyolországban nem tenyésztenek mangalicát, és az évente 40-50 millió darab sonkából mindössze 40 ezer készül mangalicából, ezeket Magyarországon nevelik fel. A sonkának külön neve van: jabón mangalica, és nagyjából egy kategóriába tartozik a normál Iberico sonkával. (Az Ibérico sonka egy Spanyolország déli, ill. dél-nyugati részén őshonos sertésfajtából, az ibériai sertésből készül. Attól függően, hogy mivel etetik, még az Ibérico sonkán belül is különböző kategóriákat különböztetnek meg. A legkiemelkedőbb minőségű és ennek megfelelően legdrágább a Jamán Iberico de Bellotta, amely életének bizonyos szakaszában csak makkal etetett disznókból készül. A legelterjedtebb, a spanyol sonkák 90 százalékát kiadó Serrano sonka hagyományos sertésből készül, íze ennek is feledhetetlen a kizárólag a spanyolok által ismert technológiának köszönhetően.)
A világon fellelhető szőrös disznók 95-98 százalékát – mintegy 50-60 ezer állatot – tenyésztik Magyarországon. Ezen kívül Ausztriában körülbelül 200, Romániában nagyjából 600 állatot tarthatnak.
Mangalicahúsból bármi készíthető, amit egyébként disznóhúsból sütnénk, főznénk. Zsírját becsüljük meg, aranyáron mérik. Húsából pedig süssünk flekkent. Hogy a hús minél inkább érvényesüljön, ne bonyolítsuk túl: faszénen vagy nagyon kevés olajjal megkent serpenyőben süssük két-két percig a hússzeletek mindkét oldalát, majd szórjuk meg nagy szemű sóval. Tálaljuk friss salátával.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
szóljon hozzá!