Fűszernövénygyűjtés grillezéssel

Minap ismerőseim hívtak telefonon, hogy virágzik már a vadcsombor, meg egy rakás egyéb gyógy- és fűszernövény, jó lenne kimenni valamelyik erdei tisztásra, begyűjteni amit érdemes a teákba, ételekbe. A vadcsombor ugyebár nem más, mint a kakukkfű, amiért meglehetősen jó pénzt kérnek az üzletekben, holott karnyújtásnyira van sokaktól, csupán a megfelelő időben kell begyűjteni.

Mivel semmi jónak elrontója nem szoktam lenni, igent mondtam a kedves meghívásra, ismerősöm viszont azt is jelezte, hogy akkor már egyúttal ki kellene próbálni az új öntöttvasból készült grillező tárcsáját is, vigyünk valami „pirítanivalót”. Ezzel is egyetértettem. Így hát neki is vágtunk a túrának egy pénteki délután, nem mentünk messze, csak Gyergyóalfalu határában, a Bucsin-tető aljában lévő Bükkfő nevű dűlőbe. A négyfős „hölgykoszorú” egyik tagja családjának az erdei kaszálóján találtunk is mindent, amire szükségünk volt. Szedtünk cickafarkat, mert az mindig jó, ha van a háznál, meg „likaslevelű” orbáncfűt, mert az is jó, és vízimentát is, mert istenien finom a teája. Természetesen kakukkfüvet is szedtünk jó adagot, hogy legyen mivel fűszerezni télen a húsokat, de megnéztük azt is, hogy még bő két hét kell, hogy virágba boruljon az oregánó néven ismert szurokfű is, hogy szedni lehessen. Az erdei sétánk végén az autó csomagtartójából előkerült a barátnő vadonatúj grillezője is, és második nekifutásra sikerült olyan tüzet rakni, amiből lett annyi parázs, hogy ízzásba hozza az új „pirítót”. A szatyrokból előkerült a szalonna, a miccs és a zöldség is, én pedig már otthon előkészítettem a csirkenyársakat, amiket csak meg kellett sütni. A munkamegosztás is pillanatok alatt kialakult, amíg ketten sütögettük a nyársakat meg a miccset, addig a másik két barátnő salátát készített. Aztán szép asztalt terítettünk, amit gyógynövény- és fűszernövény-csokrokkal ékesítettünk, majd a napsütötte nyári estében egy nagy fenyőfa alatt megvacsoráztunk azzal az elhatározással, hogy az „akciót” megismételjük, akkor viszont a szurokfű begyűjtése lesz a fő célkitűzésünk.

Csirkenyárs
Hozzávalók: 20-30 dkg csirkemell, 20 dkg füstölt házikolbász, 10 dkg füstölt szalonna, 1 nagy fej hagyma, 1 piros kápiapaprika, 1 zöldpaprika, só, bors, 10-15 db sasliknyárs
Elkészítés: a csirkemellet nagyobb kockára vágjuk, majd sóval és borssal fűszerezzük; a kolbászt felkarikázzuk, a szalonnát felszeleteljük. A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát előbb négybe, majd minden cikket keresztben még kettőbe vágunk, a paprikát pedig akkora szeletekre vágjuk, mint a hagymadarabokat. A hozzávalókat rendre sasliknyársra tűzzük úgy, hogy a két végén szalonna legyen, közte pedig felváltva: hagyma, csirkemell, paprika, kolbász, stb. Lényeg, hogy húsféle mellé mindig valami zöldségféle kerüljön, és a műveletet addig ismételjük, amíg elfogynak a hozzávalók. Ezután szabadtűzön, tárcsán vagy grillrácson megsütjük minden oldalán a nyársra tűzött húsféléket, meg zöldségeket. Az étel nemcsak szabad-tűzön készíthető el, hanem sütőben is, ekkor az előkészített nyársakat tepsibe sorakoztatva toljuk az előmelegített sütőbe.