2014. január 18., 20:232014. január 18., 20:23
Az év egyik legvidámabb időszakát éljük: farsang van. Ez lenne a mértéktelenség, a hatalmas mulatságok és nagy evések ideje. Ilyenkor kellene megalapozni az év bőségét – legalábbis régen ezt remélték a sokfogásos, bőséges étkezésektől –, kimulatni magunkból a tavalyi fáradtságot, és felkészülni az idei munkákra.
A farsang ősi babonákra épül. A középkorban az emberek azt gondolták, hogy a hosszú éjszakák teret adnak a gonosz szellemeknek, ezért álarcok mögé bújva azt remélték, hogy elijesztik a szellemeket. A maskarás felvonulások „halottas menetei” pedig a telet akarták elűzni. Mára mindebből a mulatság és az álarc maradt, de leginkább csak a nagy evések.
Ha kis közvélemény-kutatást végeznénk közvetlen baráti, ismerősi körünkben, kiderülne, hogy főleg kényelemből maradnak el egyre inkább az álarcos bulik, pedig pont ezek azok, amelyekkel kapcsolatban évek múlva is a legtöbb emléket fel tudjuk idézni: ki mibe öltözött be, hogyan játszotta a szerepét. Nálunk szerencsére akkor is könnyen átfordulhatott a találkozás mulatsággá, ha csak a szűkebb család gyűlt össze. Felnőttből és gyerekből is volt elég, így nagynéném könnyen meg tudta tenni, hogy egy szobába összegyűjtött bennünket, gyerekeket, és jelmezbe bújtatott a felnőttek meglepetésére és mindenki örömére.
Sajtos pogácsa
Hozzávalók: 25 g élesztő, 50 dkg liszt, 25 dkg vaj, 10 dkg reszelt sajt, 1 tojás, 0,5 dl tej,1 tojássárgája, köménymag, 1 tk só
Elkészítés: Az élesztőt langyos tejben felfuttatjuk. A szobahőmérsékletű lisztet összemorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojást, a sajtot, az élesztőt és az 1 teáskanálnyi sót. Ruganyos tésztát gyúrunk belőle, majd meleg helyen 1 órát kelesztjük. Lisztezett deszkán kinyújtjuk, apró formával pogácsákat szaggatunk. Tetejüket megkenjük tojássárgával, megszórjuk sóval elkevert köménymaggal. 200 fokra előmelegített lerben rózsaszínűre sütjük.
Ma is szinte minden percére emlékszem a lázas öltözködésnek, ahogy válogattunk a ruhák és gyöngyök között, ahogy sminkeltünk. Tapasztalatból mondom, gyerekeknek mindenképpen érdemes farsangi bulit rendezni. Ám ha mégsem sikerülne, legalább azt használjuk ki, hogy most könnyebben össze lehet gyűjteni a barátainkat, mint például nyáron. Szervezzünk vacsorákat, ebédeket, legyünk minél többen, minél többet együtt.
Eredeti farsangi ételekről nem nagyon tudunk beszélni, hagyományaink mégis vannak: elsősorban a fánk, de sok helyen a kocsonya is farsangi ételnek számít. No meg minden, ami a disznóvágás eredménye.
Most egy pogácsa receptet ajánlok. Egyrészt azért, mert sós sütemény receptből mindig jól jön egy újabb. Másrészt, mert ez a nagymamám receptje, nekünk tehát ez a legfinomabb, a már egyszer emlegetett sós rúd mellett. Nem is tudom, nagymama hogyan szerezte be a szükséges sajtot, de tény, hogy erre a pogácsára mindig volt egy kis tartalékja. Igaz, nem is készült túl sűrűn, ünnep kellett hozzá. Valószínű, számomra emiatt is olyan nyilvánvaló, hogy ha farsangolunk, akkor csakis ezzel a pogácsával tesszük.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!