Hirdetés

Véget ért az Egyesült Államok hegemóniája – Gladden Pappin amerikai politológus a többpólusú világ kialakulásáról

•  Fotó: Mathias Corvinus Collegium

Fotó: Mathias Corvinus Collegium

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók javarészt kontraproduktívak, sokkal pragmatikusabb megoldásokra van szükség az ukrajnai konfliktus megoldására – állapította meg a Krónikának Gladden Pappin amerikai politológus. A szakértő szerint nyilvánvaló Putyin kizárólagos felelőssége az ukrajnai invázió miatt, másrészt Washington olyan útra terelte Kijevet, amelyen nem kívánja a végsőkig támogatni.

Simó Helga

2022. április 08., 14:062022. április 08., 14:06

Gladden Pappin politológus szerint Joe Bidennek azért sikerült felülkerekednie a rendkívül kiélezett küzdelmet hozó tavalyi amerikai elnökválasztáson Donald Trump fölött, mivel a hivatalban lévő republikánus elnök fenyegetést jelentett számos egyesült államokbeli elit érdek számára, a Trump által háttérhatalomnak nevezett apparátusra, annak washingtoni érdekeltségeire.

„Négy év Trump-adminisztráció után az Egyesült Államok teljes elitje azt akarta, hogy eltűnjön a színről. Tökéletes szövetséget formáltak, egységesen léptek fel ellene. A média, a Demokrata Párt, de sokan a republikánusok közül, a washingtoni bürokrácia, az egyetemek, a nem kormányzati szervek, mindannyian összefogtak, hogy félreállítsák” – jelentette ki a Krónikának a Dallasi Egyetem professzora, aki nemrég előadást tartott Kolozsvárt a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézménye, a Transylvania Lectures előadássorozatának meghívottjaként.

Hirdetés
•  Fotó: Fehér Ház/Facebook Galéria

Fotó: Fehér Ház/Facebook

Szerinte a demokraták kihasználták a koronavírus-járvány okozta helyzetet, és – az ő magyarázatukkal élve – bővítették a hozzáférést a szavazási eljárások révén, amelyek néha elég gyanúsak és könnyen elcsalhatóak voltak.

A szakértő azonban leszögezte, Trump nem illegális tevékenységek, választási csalás miatt veszített, hanem sokkal inkább mert az elit összefogott ellene, amely abban tetőzött, hogy kitiltották a közösségi médiaplatformokról, miközben még mindig ő volt az elnök.

Kérdéses, vissza tud-e térni Trump a Fehér Házba

Annak kapcsán, hogy mekkora esélye van Trump visszatérésének a következő elnökválasztáson, a politológus úgy véli, kétségtelen, hogy a volt elnök a figyelem középpontjában akar lenni. Így elképzelhető, hogy ismét indul a megmérettetésen. „Azonban számomra nem világos, hogyan fog kampányolni, ha a média már eltávolította őt, személytelenné nyilvánította” – fejtette ki Gladden Pappin. Hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy Trump erős támogatói bázissal rendelkezik, de nehéz elképzelni, hogy sokra megy vele, ha mindenki ellene van. És azt se felejtsük el, hogy sok minden nagyon kiszámíthatatlan az Egyesült Államok politikájában.

Mindenesetre jórészt az orosz–ukrán konfliktus alakulásán múlik, hogy az amerikai konzervatív tábor miként lesz képes rendezni sorait. Ugyanis az Egyesült Államokban növekszik a gazdasági elégedetlenség, magas az infláció.

Az ukrajnai háború előtt Joe Biden gyengének, eredménytelennek tűnt, és az emberek úgy érezték, a gazdasági katasztrófa felé tart az ország, az emberek ugyanakkor azt is látták, hogy a baloldali kulturális tematikák túl messzire mentek. A republikánusoknak hamarosan esélyük lesz a képviselőházban is többséget szerezni, ahogyan novemberben a szenátusban lévő helyek jó részét is elfoglalták.

•  Fotó: Fehér Ház Galéria

Fotó: Fehér Ház

„A katonai konfliktus jó eséllyel megerősíti a regnáló pártot, és lehetőséget ad Bidennek, hogy maga mögé utasítsa a koronavírus-helyzetet, a magas inflációért pedig Putyint hibáztassa. A mezőny dinamikája folyamatosan változóban van” – hívta fel a figyelmet a tengerentúli egyetemi oktató.

Putyin felelőssége, Washington lebegtetése

Gladden Pappin kérdésünkre úgy vélekedett, sokkal pragmatikusabb megoldásokra van szükség az ukrajnai konfliktus megoldására. Washington az utóbbi években erőteljes befolyást szerzett a kijevi politikában, most pedig egyfajta proxy (meghatalmazott – szerk.megj.) háborút folytat Ukrajnában Oroszországgal. Az elemző leszögezte, nyilvánvaló Vlagyimir Putyin kizárólagos felelőssége az invázió miatt. Ugyanakkor az Egyesült Államok felelősségéről úgy vélekedik, hogy Washington egy olyan úton való elindulásra bátorította Ukrajnát, amelyen nem kíván végig támogatást nyújtani.

„Sajnos ez egy tipikus, Washington általi magatartássá vált az utóbbi időkben: fenntartja annak a lehetőségét, hogy Ukrajna beléphet a NATO-ba, de nem úgy tűnik, hogy végig akarja vinni. Az eredmény tragikus Ukrajna számára, és illeszkedik a korábbi, hidegháború utáni külpolitikai tendenciákba: mindenre úgy tekinteni, hogy a liberális demokratikus rend áll szemben az illiberális és totalitárius rezsimekkel szemben” – fejtette ki a politológus.

Pappin szerint jelenleg nem esik szó a Nyugat eddigi Ukrajna-politikájáról, arról, hogy az miként határozta meg az elvárásokat mindkét oldalon, mely a mostani konfliktushoz vezetett, és amely amerikai részről teljességében ideológiai alapokon nyugszik, a politikusok mindent ideológiai lencsén keresztül szemlélnek.

Úgy véli, el kell felejteni azt a frázist, miszerint „mindent a liberális demokrácia védelmében”, és sokkal pragmatikusabb megoldásra kellene törekedni.

•  Fotó: Kreml Galéria

Fotó: Kreml

Biden Oroszország-politikáját úgy látja, a jelenlegi elnök az amerikai külpolitikai vezetés egyik legóvatosabb résztvevője. Minden bizonnyal ő a legkevésbé agresszívabb, és ösztönösen kerülni próbálja a katonai konfliktust, azonban olyan emberekkel van körülvéve, akik lobbanékonyabbak, sokkal erősebb intervencionista nézetekkel rendelkeznek. „Egyelőre nem világos, hogy Bidennek mennyi relatív hatalma van az őt körülvevő emberek között. Öreg, feledékeny, gyenge, másrészt véghezvitte az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból, még akkor is, ha ez nem volt tökéletes, de legalább betartotta a szavát. Egyelőre úgy tűnik számomra, hogy a konfliktus további fokozódása ellen van” – húzta alá a szakértő.

Liberális kapitalizmus, demokrácia

Az Oroszország elleni szankcióknak a béke kicsikarása érdekében kifejtett hatására vonatkozó kérdésünkre a tengerentúli politológus úgy vélte, a nyugati büntetőintézkedések javarészt kontra­produktívak. Főleg amiatt, hogy Amerika már nem képes uralni a világ pénzügyi rendszerét. „Az Oroszország elleni szankciók felkavarják a világ olajpiaci helyzetét, és valójában javítják Oroszország számviteli mérlegét, mert az árak drasztikusan emelkednek. Ez nekik jó, de rossz nekünk. Így sok esetben magunkat büntetjük ezekkel a szankciókkal” – mutatott rá a politológus.

Aki szerint ennél is mélyebb probléma, hogy a hidegháború időszakában a Nyugat azt állította, a liberális kapitalizmus hozza létre a demokráciát.

A 90-es években alapvetően mindenki hitt abban, hogy a vállalatok azért maradnak a nem demokratikus társadalmakban, hogy hirdessék a demokráciát, viszont érdekes módon ezt ma már senki sem hiszi el, és a visszavonuló vállalatok ezt burkoltan beismerik. „Számos nyugati cég áldozata lett egyfajta geopolitikai cancel-kultúrának. Így az általuk emelt szankcióknak sincs akkora erejük” – állapította meg az oktató.

Garanciát jelent a NATO-tagság

Romániát 650 kilométeres határ köti össze Ukrajnával, az orosz támadások olykor néhány kilométerre zajlanak a határszakasztól. A Dallasi Egyetem professzora úgy véli, a NATO-tagság, a kétoldalú NATO-megállapodások tökéletes garanciát jelentenek egy esetleges orosz agresszió ellen. „Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta nemrég, hogy legalább Magyarország képes lesz megvédeni önmagát, ha már nem számíthat a NATO-ra. Sok éven keresztül a NATO egy nagyobb amerikai protektorátus volt, de Donald Trump napirendre tűzte, hogy bizonyos tagországok emeljék a fegyverkezéshez fűződő anyagi hozzájárulásukat, és úgy gondolom, ez a trend folytatódni fog, és maga a szövetség működni fog” – húzta alá a szakember.

Megkérdeztük azt is, hogy a Romániában bázisokkal, fegyverzettel és katonákkal berendezkedő Egyesült Államok előretörését fenyegetésként értelmezi-e Moszkva, illetve ez mennyiben jelent biztonsági kockázatot Romániának.

Pappin szerint a fegyverkezés a NATO-országokban nem valós probléma Oroszország szempontjából, annál inkább tűnik elfogadhatatlannak az Ukrajna jövőbeli státusza körüli bizonytalanság Moszkva számára, és ezt Putyin nyilvánvalóvá tette.

„Ha globális szinten vizsgáljuk, elmondható, hogy a globális amerikai hegemónia véget ért, elkezdtünk belépni egy nyilvánvalóan multipoláris világba. Egy másik hátránya a szankcióknak, hogy Kínát és Oroszországot addig tolták közelebb egymáshoz, amíg fontos befolyásoló tényezőkké váltak. Sajnos a Nyugat, úgy tűnik, ezt nem veszi észre, és az amerikai média úgy ábrázolja, hogy szabad és nyitott világban élünk, ez a globális hegemónia. Az autoriter világot Oroszországban pedig el kell törölni, vagy szükséges egy rezsimváltás” – véli Pappin, hozzátéve, a legtöbb nyugati döntéshozó nincs tisztában azzal, mit jelent a politikájukra a többpólusú világ.

•  Fotó: Képernyőmentés Galéria

Fotó: Képernyőmentés

Az elemző emlékeztet, hogy Oroszország egyértelművé tette követeléseit: katonailag semleges Ukrajnát, amely nem tagja a NATO-nak, a Krím-félsziget elcsatolásának elismerését, továbbá függetlenséget Donyeck és Luhanszk számára. Azonban az nem tiszta számára, hogy Washington ebből mit hajlandó elfogadni, és miként fogja elősegíteni a pragmatikus, diplomáciai megoldást.

Kockázatot jelent az is, hogy a Fehér Ház úgy fogja kezelni Ukrajnát, mint ahogy tette azt Afganisztánnal, Irakkal vagy Szíriával, miközben Ukrajna egyikükre sem hasonlít. A kockázat ezúttal sokkal nagyobb.

„Szerintem lehetséges, kockázatos forgatókönyv lehet, hogy nem segíti elő Ukrajna semlegességét, közben egy teljes katonai konfliktusba sem megy bele. Az Egyesült Államok így nagyobb frusztrációt generál Oroszországban, amely akár katasztrofális következményhez is vezethet. Remélem, van néhány komoly vezető Nyugaton, aki valamiféle megoldást biztosít a konfliktusra. A viszonyok azonban folyamatosan változnak” – szögezi le a politológus.

Gladden Pappin
A Harvard Egyetem történelem, valamint kormányzati tudományok szakán végezte tanulmányait, társalapítója volt, ma pedig helyettes szerkesztője az American Affairs lapnak, amely az Egyesült Államok első számú konzervatív politikai negyedéves folyóirata. A Dallasi Egyetem docense, Politikatudományi Tanszékének adjunktusa, emellett az elmúlt egy évben a Mathias Corvinus Collegium budapesti vendégelőadója.

korábban írtuk

A Kreml „aggódik”, miután Biden mészárosnak nevezte Putyint, aki „nem maradhat hatalmon”
A Kreml „aggódik”, miután Biden mészárosnak nevezte Putyint, aki „nem maradhat hatalmon”

A Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit.

korábban írtuk

Orosz külügyminiszter-helyettes: Washingtonnak be kell fejeznie Kijev felfegyverzését és Oroszország fenyegetését
Orosz külügyminiszter-helyettes: Washingtonnak be kell fejeznie Kijev felfegyverzését és Oroszország fenyegetését

Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz–amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 22., szombat

Hivatalos nyelv lehet-e a magyar Romániában? – ötven éve Washingtonig viszik az erdélyi magyar ügyeket

Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.

Hivatalos nyelv lehet-e a magyar Romániában? – ötven éve Washingtonig viszik az erdélyi magyar ügyeket
Hirdetés
2026. augusztus 22., szombat

Nehezen megközelíthető hegyoldalon ég az erdő Kolozs megyében

Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.

Nehezen megközelíthető hegyoldalon ég az erdő Kolozs megyében
2026. augusztus 22., szombat

Mennyi maradt Kolozsvár középkori várfalaiból? Utánajártunk egy magyarnapos városnéző sétán

Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.

Mennyi maradt Kolozsvár középkori várfalaiból? Utánajártunk egy magyarnapos városnéző sétán
2026. augusztus 21., péntek

Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt

Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.

Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Vörösbor szülinapra, okostükörből – Avagy hogyan formálja át az AI a hétköznapjainkat a közeljövőben

A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.

Vörösbor szülinapra, okostükörből – Avagy hogyan formálja át az AI a hétköznapjainkat a közeljövőben
2026. augusztus 21., péntek

A „nyugat tengerpartja” körüli szakasszal bővítik ki az Arad-Hegyaljára tervezet kerékpárutat

A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.

A „nyugat tengerpartja” körüli szakasszal bővítik ki az Arad-Hegyaljára tervezet kerékpárutat
2026. augusztus 21., péntek

Délvidéki bozóttüzek miatt sűrű füst borítja Temesvárt, az embereket arra kérik, inkább maradjanak otthon

Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.

Délvidéki bozóttüzek miatt sűrű füst borítja Temesvárt, az embereket arra kérik, inkább maradjanak otthon
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Csíksomlyói ünnep: fiatal szerzetesekkel bővül az Erdélyi Ferences Rendtartomány

Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.

Csíksomlyói ünnep: fiatal szerzetesekkel bővül az Erdélyi Ferences Rendtartomány
2026. augusztus 21., péntek

Tömeges állatkínzás miatt állítanak bíróság elé egy nőt

Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.

Tömeges állatkínzás miatt állítanak bíróság elé egy nőt
2026. augusztus 21., péntek

Mi az, ami nem maradhat ki a Kolozsvári Magyar Napokból? A Farkas utcában kérdezősködtünk

Agyagedény, macskás hátizsák, kézműves táska vagy egyszerűen csak a hangulat – egészen különböző dolgokat vinnének haza a Farkas utcai kézműves vásárból azok, akiket a Kolozsvári Magyar Napok egyik legforgalmasabb helyszínén kérdeztünk.

Mi az, ami nem maradhat ki a Kolozsvári Magyar Napokból? A Farkas utcában kérdezősködtünk
Hirdetés
Hirdetés