Fotó: Sinka Pál
Időkapszulát helyeztek el csütörtökön a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, magyar kormánytámogatásból épülő pécskai tanintézet egyik szegletkövében. Az Arad megyei eseményen részt vevő Grezsa István miniszteri biztos bejelentette: 2022 végéig lezárul az összesen 61 milliárd forintos költségvetésű óvodafejlesztési program.
2021. április 15., 17:082021. április 15., 17:08
A magyar kormány döntése értelmében 2022 végéig lezárul a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program – jelentette be csütörtökön Pécskán Grezsa István. A programért is felelős miniszteri biztos a projekt keretében már épülő óvoda időkapszulájának az elhelyezésén vett részt az Arad megyei kisvárosban. A miniszteri biztos a rendezvény után az MTI-nek telefonon elmondta:
A több parlamenti cikluson át folyó, összesen 61 milliárd forintos költségvetésű program keretében emellett négyszáz játszótér és több tucat óvodai sportpálya is épült, és nagy mennyiségű didaktikai eszköz került a Magyarország határain kívüli magyar óvodákba. Hozzátette: az óvodai infrastruktúra-fejlesztéshez jelentős humánerőforrás-fejlesztés is társult.
Fotó: Sinka Pál
A csütörtöki esemény keretében a már épülő pécskai óvoda egyik szegletkövében helyezték el az időkapszulát. Tóbiás Emőke Piroska pécskai református lelkipásztor bevezetőjében kifejezte reményét, hogy
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által épített intézmény mintegy 60 magyar gyermek ellátását biztosítja majd egy bölcsődei és két, hosszú programos óvodai csoportban. A beruházás 220 millió forintból valósul meg.
„Itt, a szórványban, de a határtól egy karnyújtásnyira, hidat is jelenthet ez az intézmény. A többségi románság és magyarok, illetve a katolikusok és a kis református közösség között” – fogalmazott Grezsa István miniszteri biztos. Kifejtette, Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter példája is azt jelzi, hogy akkor kell építkezni, amikor nehézség és kilátástalanság övezi a mindennapi életet. A Pécskán született politikus a két világháború közötti időszakban 10 éven át töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztséget, és megreformálta a magyar oktatásügyet.
Fotó: Sinka Pál
„Ebben a pandémiában nagyon jó üzenete van a mai eseménynek, hiszen az említett kultuszminiszter hagyatéka az a rengeteg intézmény, amely egy olyan időszakban épült a megmaradt Magyarországon, amikor az ország politikailag és gazdaságilag is keresztre volt feszítve” – mondta Grezsa István. A politikus hozzátette: az alapkő-elhelyezés a vallásközi és az etnikumközi egyetértés jegyében zajlott, hiszen a 12 700 lakosú kisvárosban a magyarok csupán a lakosság 28 százalékát teszik ki, és túlnyomó többségük római katolikus vallású. Ennek ellenére a kétszeresen is kisebbségi helyzetben levő református egyház építi az óvodát.
Érdekesség, hogy a rézből készült tartály nem sokkal ezelőttig egy ház falában volt. Benne most az új pécskai magyar bölcsőde megépítésének idővonalát, támogatóinak, kivitelezőinek nevét tartalmazó, a részt vevő elöljárók által aláírt levél marad meg az utókornak. Az időkapszula elhelyezésén a település Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott magyar polgármestere, Antal Péter arra tett ígéretet, hogy segíti az intézmény elindításához szükséges engedélyek beszerzését, és az önkormányzat vállalja az intézmény fenntartását.
Fotó: Sinka Pál
Az óvoda a városközpontba vezető egykori Úri, mai nevén 124-es utcában épül, a református templommal átellenben. A vásárolt telken álló építményt már 2019-ben lebontották, de a világjárvány miatt a munkálatok csak idén januárban kezdődhettek el.
Ez a második tanintézet, amelyet Arad megyében épít a református egyház a magyar kormány támogatásával: a megyeszékhelyen már majdnem elkészült a Csiky Gergely Főgimnázium keretében megnyitandó bölcsőde.
Sinka Pál
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!