Fotó: Sinka Pál
Időkapszulát helyeztek el csütörtökön a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében, magyar kormánytámogatásból épülő pécskai tanintézet egyik szegletkövében. Az Arad megyei eseményen részt vevő Grezsa István miniszteri biztos bejelentette: 2022 végéig lezárul az összesen 61 milliárd forintos költségvetésű óvodafejlesztési program.
2021. április 15., 17:082021. április 15., 17:08
A magyar kormány döntése értelmében 2022 végéig lezárul a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program – jelentette be csütörtökön Pécskán Grezsa István. A programért is felelős miniszteri biztos a projekt keretében már épülő óvoda időkapszulájának az elhelyezésén vett részt az Arad megyei kisvárosban. A miniszteri biztos a rendezvény után az MTI-nek telefonon elmondta:
A több parlamenti cikluson át folyó, összesen 61 milliárd forintos költségvetésű program keretében emellett négyszáz játszótér és több tucat óvodai sportpálya is épült, és nagy mennyiségű didaktikai eszköz került a Magyarország határain kívüli magyar óvodákba. Hozzátette: az óvodai infrastruktúra-fejlesztéshez jelentős humánerőforrás-fejlesztés is társult.
Fotó: Sinka Pál
A csütörtöki esemény keretében a már épülő pécskai óvoda egyik szegletkövében helyezték el az időkapszulát. Tóbiás Emőke Piroska pécskai református lelkipásztor bevezetőjében kifejezte reményét, hogy
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által épített intézmény mintegy 60 magyar gyermek ellátását biztosítja majd egy bölcsődei és két, hosszú programos óvodai csoportban. A beruházás 220 millió forintból valósul meg.
„Itt, a szórványban, de a határtól egy karnyújtásnyira, hidat is jelenthet ez az intézmény. A többségi románság és magyarok, illetve a katolikusok és a kis református közösség között” – fogalmazott Grezsa István miniszteri biztos. Kifejtette, Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter példája is azt jelzi, hogy akkor kell építkezni, amikor nehézség és kilátástalanság övezi a mindennapi életet. A Pécskán született politikus a két világháború közötti időszakban 10 éven át töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztséget, és megreformálta a magyar oktatásügyet.
Fotó: Sinka Pál
„Ebben a pandémiában nagyon jó üzenete van a mai eseménynek, hiszen az említett kultuszminiszter hagyatéka az a rengeteg intézmény, amely egy olyan időszakban épült a megmaradt Magyarországon, amikor az ország politikailag és gazdaságilag is keresztre volt feszítve” – mondta Grezsa István. A politikus hozzátette: az alapkő-elhelyezés a vallásközi és az etnikumközi egyetértés jegyében zajlott, hiszen a 12 700 lakosú kisvárosban a magyarok csupán a lakosság 28 százalékát teszik ki, és túlnyomó többségük római katolikus vallású. Ennek ellenére a kétszeresen is kisebbségi helyzetben levő református egyház építi az óvodát.
Érdekesség, hogy a rézből készült tartály nem sokkal ezelőttig egy ház falában volt. Benne most az új pécskai magyar bölcsőde megépítésének idővonalát, támogatóinak, kivitelezőinek nevét tartalmazó, a részt vevő elöljárók által aláírt levél marad meg az utókornak. Az időkapszula elhelyezésén a település Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott magyar polgármestere, Antal Péter arra tett ígéretet, hogy segíti az intézmény elindításához szükséges engedélyek beszerzését, és az önkormányzat vállalja az intézmény fenntartását.
Fotó: Sinka Pál
Az óvoda a városközpontba vezető egykori Úri, mai nevén 124-es utcában épül, a református templommal átellenben. A vásárolt telken álló építményt már 2019-ben lebontották, de a világjárvány miatt a munkálatok csak idén januárban kezdődhettek el.
Ez a második tanintézet, amelyet Arad megyében épít a református egyház a magyar kormány támogatásával: a megyeszékhelyen már majdnem elkészült a Csiky Gergely Főgimnázium keretében megnyitandó bölcsőde.
Sinka Pál
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!