Kocsik Imre, Pécska megválasztott alpolgármestere
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Húsz év után sikerült visszaszereznie az alpolgármesteri tisztséget a pécskai RMDSZ-nek. A magyar érdekvédelmi szervezet jelöltje, Kocsik Imre helyi RMDSZ-elnök, volt polgármesterjelölt lett a „befutó” az Arad megyei településen,. Szerinte a jövőben erőt, lendületet, nagyobb önbizalmat és önbecsülést adhat a pécskai magyarságnak a siker: a sok választási kudarc után végre úgy érezhetik a helyiek, hogy meglett az eredménye a szavazatuknak, nem vesztek kárba a voksok, és ez újabb célok elérésére sarkallhatja őket.
2025. január 06., 09:012025. január 06., 09:01
A tavalyi helyhatósági választásokon az RMDSZ három mandátumot nyert Pécska képviselő-testületében, amelynek az összetétele úgy alakult, hogy a szövetség jelöltje, Kocsik Imre matematika-fizika szakos tanár lett a győztes a december derekán tartott alpolgármester-választáson (a funkciót a képviselőtestületi tagok közül töltheti be valaki, nem a szavazópolgárok választják meg a polgármester helyettesét). A helyi RMDSZ-szervezet elnöke, volt polgármesterjelöltje szerint a gyakorlati előnyök mellett szimbolikus jelentősége is van a magyarság számára ennek az eredménynek: Arad megye második legnagyobb számú magyar közössége Pécskán él, és a sok választási kudarc után végre úgy érzik a helyi magyarok, hogy meglett az eredménye a szavazatuknak, a város vezetésében is van már képviselője az RMDSZ-nek, és ez a jövőben nagyobb összefogásra ösztönözheti őket.
Kocsik Imre személyében az RMDSZ jelöltjét választották meg az Arad megyei Pécska alpolgármesterévé hétfőn. Klebelsberg Kuno egykori magyar kultuszminiszter szülővárosában legutóbb húsz esztendeje volt magyar tisztségviselő a végrehajtásban.
Kocsik Imrével, a pécskai Ormós Zsigmond Általános Iskola pedagógusával a választási szereplésről és alpolgármesteri tervekről beszélgettünk.
– A helyhatósági választáson elért jó eredménynek köszönhető ez, vagy kellett hozzá a politikai széljárás, a képviselő-testület összetételének változása is?
– Úgy érzem, most minden összejött: jó helyen voltunk, jó időben, mindenki megtette a magáét a kampányban. Persze, hogy kellett a politikai hátszél is, de a helyi csapat érdemei elvitathatatlanok.
– Hány szavazatot kapott ön mint polgármesterjelölt, illetve a tanácsosjelöltek listája?
– Szinte megdupláztuk a polgármesterjelöltre leadott szavazatok számát (620-an voksoltak rá – szerk. megj.), a jelöltlistánk pedig majdnem 900 szavazatot kapott, tehát ott is megnöveltük a számot.
Azelőtt szintén három tanácsosunk volt, tehát így váltakozott: hol kettő, hol három RMDSZ-es tanácsos volt az utóbbi húsz évben.
A pécskai RMDSZ-székház
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– A legutóbbi népszámláláson több mint 2300-an vallották magukat magyarnak Pécskán, ez a lakosság több mint 22 százaléka, tehát többre is képes lenne a közösség?
– Igen. Tekintve a legutóbbi, a parlamenti választáson elért eredményeket, ott ezt a szavazatszámot megnöveltük ezerre.
– Tegyük hozzá: magyar polgármestere van a városnak, még ha Antal Péter a Nemzeti Liberális Párt jelöltjeként is kezdte meg immár az ötödik mandátumát. Tehát egy furcsa helyzet állt elő Pécskán: a tanácsban többségben vannak a románok, a városvezetést mégis két magyar személy jelenti. E szerint megbecsülésnek örvendenek a magyarok a városban?
– Persze, hogy jó a megítélésünk. Az emberek tudják, hogy a magyarok munkaszeretők, szorgalmasak, megbízhatók. Pécska egyébként több nemzetiségű település: laknak itt románok, magyarok, szerbek és romák, de nincs feszültség az etnikumok között.
Idén lesz 200 éve, hogy Pécskán megszületett gróf Klebelsberg Kuno. A néhai művelődéspolitikus, tanügyminsizter szobra a pécskai római katolikus templom kertjében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Miként jellemezhető a pécskai magyar közösség?
– Egy tenni akaró, nyitott közösség. Több civil szervezetünk működik, vannak kulturális rendezvényeink, itt van az iskola, ami bár román–magyar tagozatú, mégis ezt tekintik hagyományosan a magyar iskolának, és nagyon jó a kapcsolat a történelmi magyar egyházakkal.
Minden választásnak úgy indultunk neki, hogy majd most dobbantunk egyet –hát, mostanáig kellett várni.
– Melyek lesznek a prioritásai alpolgármesterként?
– Szeretném, ha a folyamatban lévő pályázatok folytatódnának, ugyanakkor a civil szervezeteink és az egyházaink támogatását megnövelni, esetleg megduplázni az összegeket, az iskola támogatását folytatni, s ezenfelül bármire nyitottak leszünk. Az a cél, hogy közösen vigyük előre Pécskát, ne hátráltassuk a fejlődését.
A városháza főbejárata
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Jó a kapcsolat a polgármesterrel?
– Az elmúlt húsz évben elég jól együttműködtünk, a civil szervezeteink megkapták a támogatást – nem mondom, hogy sokat vagy keveset, mert ez nézőpont kérdése, a lényeg, hogy kaptunk pénzösszegeket. Lehetett volna többet is, ennyit sikerült…
– A gyakorlati hasznon túl van egyfajta szimbolikus jelentősége annak, hogy a végrehajtásban van egy RMDSZ-es személy is immár?
– Mindenképp közösségépítő ereje van. Az utóbbi időszakban, mióta megválasztottak alpolgármesternek, az emberek sorra állítottak meg és gratuláltak, hogy végre van eredménye annak, hogy ránk szavaztak. Eddig is támogattak bennünket,
Mindenki pozitívan áll hozzá, most nekünk az a feladatunk, hogy kamatoztassuk ezt, minél többet kihozzunk ebből a lehetőségből, amiért annyit dolgoztunk.
– Mi lesz az ön feladata, hatásköre?
– Január 8-tól veszem át az alpolgármesteri hivatalt, mert abban maradtunk a polgármesterrel, hogy megvárjuk a tanév második moduljának a végét, hogy elintézhessem az ügyeimet az iskolában. Az ünnepek alatt nem volt idő beszélni a feladatokról, de már megkaptam az alpolgármesteri irodát, és valószínűleg Miodrag Stanoiov eddigi alpolgármester feladatait kell ellátnom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!