A hegyimentők azt javasolják, soha ne induljunk egyedül túrázni
Fotó: Deák Szidónia
Az elmúlt napokban hatan vesztették életüket, továbbá több túrázó súlyosan megsérült a Kárpátok túraösvényein. Kovács Zoltán Róbert, a Maros megyei hegyimentők vezetője szerint mindez elkerülhető lett volna, a legtöbben ugyanis tapasztalat és megfelelő felszerelés nélkül vágnak neki a veszélyes ösvényeknek. Ezáltal pedig kockára teszik az életüket.
2025. november 07., 08:002025. november 07., 08:00
A közelmúltban több tragédia is történt a Kárpátokban: hat ember vesztette életét tíz nap alatt, további túrázók súlyosan megsérültek. A balesetek oka szinte minden esetben ugyanaz: tapasztalatlan túrázók, hiányos felszerelés és a veszélyek alábecsülése. Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője a Krónikának elmondta, ezek a tragédiák az emberi felelőtlenség következményei és mind megelőzhetőek lettek volna.
„A baleseteket az okozza, hogy sokan nem megfelelő felszereléssel és felkészültséggel vágnak neki olyan túraösvényeknek, amelyek meghaladják a tudásukat. Ráadásul nem tájékozódnak az időjárásról,
– fejtette ki a Maros megyei hegyimentők vezetője.
Az elmúlt időszakban a hegyimentőket többször is riasztották, a havas-jeges terepen többen balesetet szenvedtek
Fotó: Kolozs Megye Tanácsa
A közelmúltban bekövetkezett, a hegyimentők számára is meglepően sok halálos baleset másik oka, hogy a magashegyi zónában – 1700 méter felett – a megszokottnál korábban lehavazott. Bár nem volt nagy mennyiségű hó, az hamar kemény, jeges felszínné alakult.
Mint magyarázta, a balesetet szenvedőknek nem volt ilyen felszerelésük, ruházatuk pedig jóval gyengébb volt a szükséges téli túraruházatnál. Emellett a legtöbbjüknek nem volt tapasztalata a téli magashegyi túrázásban sem, ami miatt olyan helyre jutottak, ahol nagy volt a lejtő meredeksége és a jeges felület, és kicsúsztak. „Ezeket a csúszásokat nagyon nehéz megállítani: a túrázó egyre gyorsul, és ha sziklához vagy meredek szakaszhoz ér, súlyos sérülések keletkezhetnek. A hat halálos baleset mind olyan helyen történt, ahol a balesetet szenvedők életét nem lehetett megmenteni” – magyarázta Kovács Zoltán Róbert.
Az elmúlt 24 órában 25 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 35 személynek nyújtottak segítséget – számolt be vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Rámutatott, jelenleg rendkívül veszélyes a magashegyi, úgynevezett alpesi zóna, azaz 1900-2000 méter felett, ahol a hó tartósan megmaradt. A hegyimentők vezetője azt tanácsolja, hogy aki nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal és felszereléssel, kerülje ezeket az övezeteket, és inkább alacsonyabb, biztonságosabb terepeket válasszon. Felhívta a figyelmet, hogy
és jelentős hóesés volt az elmúlt időszakban. Minden esetben a felkészülés a legfontosabb, ezért télen soha ne válasszunk olyan túraútvonalat, amit nyáron sem jártunk be, ugyanis a téli terep teljesen más: az ösvények és jelzések gyakran eltűnnek, így könnyen olyan helyzetbe kerülhetünk, amely meghaladja a tudásunkat.
„Azt tudom javasolni, hogy túra előtt mindig alaposan tervezzük meg az útvonalat. Először nézzük meg az interneten, hogy a kiválasztott ösvény biztonságos-e, mert ma már számos online forrás segít az ellenőrzésben. Ha nem találunk elég információt, érdemes felhívni a helyi hegyimentő szolgálatot, a Salvamont munkatársai az adott megye túraútvonalairól pontos tájékoztatást tudnak adni, és elmondják, mire kell figyelni az adott ösvényen.
– mutatott rá a hegyimentő.
Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője
Fotó: Sándor Bereczky
A Maros megyei hegyimentők vezetője arról is beszélt, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a Facebook-csoportokban szerveződő, „ad hoc túrák”: valaki elhatározza, hogy kirándulni szeretne, kiírja, hogy még van három hely az autóban, és mások csatlakoznak.
Bár előfordul, hogy minden rendben megy, a legtöbb esetben az összegyűlt túrázók csak a rajtig maradnak együtt. A tapasztaltabb, jobb kondícióban lévő túrázók előremennek, és mivel nem ismerik a csoport többi tagját, gyakran hátrahagyják a kevésbé felkészült túrázókat, továbbá a felszerelést sem ellenőrzi senki.
Téli túrákhoz elengedhetetlen a megfelelő öltözet és felszerelés
Fotó: Deák Szidónia
Mint mondta, volt már példa arra is, hogy egy csapat lejött a hegyről, beérkezett a panzióba, már vacsorázott, sőt a bort is elővették, amikor valaki észrevette, hogy egy társuk hiányzik. Mire értesítették a hegyimentőket, a sérült személy állapota jóval súlyosabb volt, mintha időben cselekedtek volna.
„Ha ilyen túrára vállalkozunk, soha ne menjünk egyedül, legalább hárman legyünk. Ha van lehetőségünk, hívjunk magunkkal egy tapasztalt túratársat. Mindig legyen velünk valaki, akire számíthatunk vészhelyzet esetén. Ez nemcsak a biztonságunk miatt fontos: ha a terep túl meredek vagy technikásnak bizonyul, vagy ha baleset történik, egyikünk hívhat segítséget, a másik pedig marad a helyszínen, hogy támogassa a sérültet, amíg a mentők megérkeznek” – javasolta a szakember.
A hegyimentő azt tanácsolja, ha bajba kerülünk vagy eltévedünk, azonnal kérjünk segítséget az 112-es segélyhívó számon
Fotó: Facebook/Salvamont Bistrita Nasaud
A Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője kitért arra is, hogy az utóbbi időben egyre többen használnak okosórákat és túraapplikációkat, ami sok szempontból hasznos, de hajlamosít arra, hogy az emberek figyelmen kívül hagyják a jól ismert turistaút-jelzéseket. „Ezek az eszközök nem mindig adnak pontos koordinátákat, és gyakran félrevezethetnek.
Persze a pontosság függ az eszköztől és az alkalmazástól – egy profi, fizetős applikáció rendszerint pontosabb, míg egy ingyenes verzió ritkábban frissül, eltéréseket mutathat, és az 50 méteres különbségek is élet-halál kérdésévé válhatnak főleg ködben vagy hóviharban” – mutatott rá.
A hegyimentő azt tanácsolta, ha bajba kerülünk a hegyen – vagy akár csak úgy érezzük, hogy eltévedtünk –, a legfontosabb, hogy azonnal hívjuk a hegyimentőket.
A hegyimentők ilyenkor is elindulnak, de az éjszaka, a hideg és a rossz látási viszonyok miatt nehezebb a dolguk, éppen ezért jobb időben jelezni a problémát, még akkor is, ha végül kiderül, hogy nincs szükség mentőakcióra.
„A szakszolgálat tanácsot tud adni, segít felmérni a helyzetet, és közösen lehet eldönteni, hogy biztonságosan folytatható-e a túra, vagy érdemes inkább megvárni a segítséget.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legkisebb bizonytalanság esetén is jobb felhívni a hegyimentőket – tanácsot kérni sosem hiba, viszont rengeteg kellemetlenséget és veszélyt előzhet meg” – fogalmazott lapunknak Kovács Zoltán Róbert.
Két túrázó meghalt szombaton a Fogarasi-havasokban, miután harmadik társukkal együtt megcsúsztak a Netedu-csúcs nyugati lejtőjén. A túlélőt helikopterrel hozták le a Fogarasi-havasokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
A bíróság 25 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte az aradi önkormányzatot, miután egy helyi lakos megnyerte a helyhatóság ellen indított pert, amit azért kezdeményezett, mert az utcája nincs leaszfaltozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!