A zeréndi iskolához tartozó feketegyarmati elemi iskola előkészítő osztályában már üzemel az okoseszköz
Fotó: Molnár Andrea
Tizenhét Arad megyei iskola kap új bútorokat és modern, digitális didaktikai eszközöket, számítástechnikai felszereléseket a megyei önkormányzat által lebonyolított pályázat révén. Az országos helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott eszközbeszerzésből – egyedüli magyar iskolaként – a nagyzeréndi Tabajdi Károly Általános Iskola is részesül, így a Fekete-Körös menti községben immár valamennyi iskolai és óvodai osztálytermet felújították vagy felújítanak, új berendezésekkel és felszerelésekkel láttak el, a gyerekek irigylésre méltó környezetben tanulhatnak.
2025. február 17., 08:052025. február 17., 08:05
Megyeszerte 17 iskola összesen 191 tantermét látja el új bútorokkal és szereli fel digitális eszközökkel az Arad megyei önkormányzat egy nagyszabású pályázat keretében, amihez az országos helyreállítási alapból (PNRR) nyert 10,2 millió lejes támogatást. Az osztálytermeken kívül 14 informatikai, 10 kísérleti, 9 tudományos laboratóriumot és egy tanműhelyt is felszerelnek, továbbá egy újonnan épült óvodát is berendeznek.
A bútorzat és az eszközpark felújítása mellett egy másik pályázat révén összesen 49 elektromos mikrobuszt vásárol a megyei önkormányzat az iskolák részére – tették hozzá a közleményben, amely idézi Iustin Cionca tanácselnököt, aki szerint az „Arad megyei oktatás még soha nem ment át ennyire radikális pozitív változáson ilyen rövid idő alatt”.
A 17 oktatási intézmény közül egyedüli magyar tannyelvű iskola a nagyzeréndi (a helyi köznyelv szerint: nagyzerindi) Tabajdi Károly Általános Iskola. A PNRR keretében a helyi önkormányzatok is pályázhattak oktatástámogatásra, vagy eldönthették, hogy a megyei tanács pályázatához csatlakoznak – Nagyzerénd utóbbit választotta, ezért csak a 17 közül számít egyedüli magyar intézménynek, de nem jelenti azt, hogy megyeszerte más magyar iskola ne kapott volna állami támogatást e célra.
Új bútorok
Fotó: Molnár Andrea
Erről Téglás Róbert jelenlegi alpolgármester, korábbi iskolaigazgató világosított fel, akinek a hivatali idejében kezdődött a berendezések és eszközök beszerzése és átadása, amiknek nagy részét már használatba is vehették a pedagógusok és a gyerekek.
Utódja, Molnár Andrea elmondta: az utolsó körben kapott bútorok és felszerelések három-három elemi osztályt és óvodai csoportot érintenek Nagyzerénden és Feketegyarmaton, a többi tantermet már korábban ellátták a pályázaton nyert eszközökkel.
A nagyzeréndi óvoda egy archív felvételen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Minden osztályban van okos- vagy interaktív tábla, az épületben központi fűtés működik, az általános tagozatra a gyarmati gyerekeket iskolabusz hozza Zerindre és viszi haza, tehát, azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy ideális körülmények között tanulhatnak a gyerekek” – nyilatkozta a Krónikának az iskolaigazgató.
Nagyzerénd Arad és Bihar megye határán, a Fekete-Körös bal partján terül el. Itt él Arad megye legősibb, tősgyökeres magyarsága. A települést 1169-ben említették először, a község névadója Tar Zerind, a lázadó Koppány apja. Nagyzerénd és a magyar határ között terül el beosztott falva, Feketegyarmat, egy Árpád-kori település, amely többek között a református templomában talált középkori freskókról híres. Nagyzerénd községnek a 2021-es népszámlálás szerint 1299 állandó lakosa van, akik közül 1040-en magyarnak vallották magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 83,4 százaléka.
A Tabajdi Károly Általános Iskola szervezeti egységében működik a zeréndi óvoda normál és napközi programú csoportja, továbbá a közigazgatásilag a községközponthoz tartozó Feketegyarmat óvodája és elemi iskolája. Nagyzerénden alsó tagozaton mind az öt, általánosban pedig mind a négy évfolyamon önálló osztályok működnek; a feketegyarmati elemiben az előkészítő az első osztállyal, a második pedig a harmadik és negyedik osztállyal összevonva működik; összesen 176-an tanulnak óvodától nyolcadik osztályig a két településen – tudtuk meg Molnár Andreától.
Fotómontázs a Tabajdi Károly Általános Iskola épületéről
Fotó: Molnár Andrea
A zeréndi volt Arad megyében a második magyar tannyelvű iskola, amely az 1989-es rendszerváltás után egy helyi személyiség nevét vette fel: Tabajdi Károly néhai Arad vármegyei és aradi főispánét. A jogtudós Nagyzerénden született 1833. november 10-én és Aradon hunyt el 1886. október 7-én. 1879-es főispáni székfoglaló beszédében a becsületes és kitartó munkát, a hazafias küzdelmeket és a magyar állameszmét tartotta mindennél előbbre valónak, amivel kivívta kora közvéleményének elismerését.
A tanintézmény összesen hat-hat
ezenkívül az óvodai csoportokat és az előkészítő osztályokat laptopokkal, a többi osztályt pedig all-in-one típusú asztali számítógépekkel látták el.
A modern eszközök használata mind a pedagógusoknak, mind a diákoknak előnyös, tehát összességében emeli az oktatás színvonalát a digitalizáció – fogalmazta meg véleményét kérésünkre Molnár Andrea. Beismerte: korábban nem tudta elképzelni, hogy miért lehet jó egy okostábla vagy egy laptop az óvodában, de a gyakorlat bebizonyította, hogy igenis, helyük van az okoseszközöknek az oktatásban.
digitális kijelző és új bútorok a zeréndi óvodában
Fotó: Molnár Andrea
„Az okostáblák önmagukban számítógépként is használható, de laptopról könnyebb vezérelni. Az óvodában is használjuk, például különböző formákat rajzolnak és egy alkalmazás segítségével ki is színezik azokat. Ezenkívül a tévét vagy a vetítőt is helyettesítheti, mesét nézhetnek rajta, de a mozgásfejlesztésben is jó, amikor valamilyen táncos klipet játszanak le rajta” – magyarázta.
Az iskolaigazgató szerint a mai gyerekek beleszületnek a digitális világba, és a pedagógusoknak fel kell nőniük ehhez a szinthez.
Az igazgató hozzátette, hogy a tanári kar két képzésen is részt vett korábban, amelyeken a kapott eszközök használatát sajátíthatták el.
Nem ez az egyetlen fejlesztés a nagyzeréndi iskolában: Téglás Róbert alpolgármester, korábbi igazgató elmondta, hogy 2022-ben indult az a felzárkóztatási program, amellyel az iskolaelhagyást próbálják csökkenteni, és amelyben Arad megyéből egyedüli magyar iskolaként vesznek részt. Ennek az értéke 70 ezer euró, amiből többek között felújították az iskolaudvart, kisméretű futballkapukat és kosárlabdapalánkokat szereltek fel, kültéri pingpongasztalokat és sportszereket vásároltak, továbbá kirándulásokat szerveztek a diákoknak, a pedagógusoknak pedig kurzusokat, és többek között chromebookokat vettek.
Harmincnyolc iskola 547 osztálytermét újítja fel és látja el modern bútorokkal, továbbá 34 iskolapszichológusi és 13 iskolaorvosi rendelőt, valamint 17 szaklaboratóriumot alakít ki vagy modernizál az aradi önkormányzat a következő fél évben.
„Ez a program nem feltétlenül a szociálisan hátrányos helyzetűeknek szól, inkább azoknak, akik hajlamosak ki-kimaradni az iskolából. Vannak diákjaink Ágyáról és a Bihar megyei Antról is, a projekt keretében délutáni foglalkozásokat szerveztünk és étkezést is biztosítottunk, így próbáltuk vonzóbbá tenni az iskolát számukra” – magyarázta Téglás Róbert.
Az iskolaelhagyás minimalizálására szervezett program idén év végén zárul majd.
Robotikát tanulhatnak, háromdimenziós nyomtatással ismerkedhetnek és virtuálisan kirándulhatnak akár a Himaláján az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai az iskola okoslaborjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!